Biciklizős napokon nem szoktam reggelizni – kell a francnak búvárkaja -, csak egy pohár zöld teát dobok össze, és amíg kortyolgatom, benyomom a rádiót.
Ez nagyon kockázatos lépés, mert ami zenét ez alatt a 10 perc alatt hallok, az fog motoszkálni a fejemben az elkövetkező másfél órában, amíg tekerem a pedált.
Vannak jó napok, vannak durvák, de ma határozottan kegyetlen volt hozzám a sors: valami Sramli Kings hapi nótázta el, hogy hogyan húzza-vonja a fűrészét.
Azok a szürke hétköznapok
Creative Commons Licence
2005. June 02. Thursday at 13:09
Mé’ nem “magnót” hallgatsz? Szóval olyasmit, amit te választasz.
2005. June 02. Thursday at 14:00
Mert a 10 perc egyharmada hírek, időjárás – és különösen az utóbbi rész fontos a bringa miatt. A maradék pár percre meg már nem érdemes variálni. (A rádió a konyhában van, a hifi meg a szobában.)
Meg ez egyfajta szerencsejáték és én élvezem az izgalmakat.:-)