Ön szuggesztió?

Ha éppen nincs témád, kapd elő a Create Passionate Users blogot, ott mindig van valami érdekes. Most például az, hogy kedvencem, Kathy helyett Elisabeth írt egy egész jó cikket.
Anélkül, hogy nagy szavakkal dobálóznék, véleményem szerint az egyén életének legfontosabb momentuma a vágyak és a lehetőségek összeegyeztetése – ezen múlik, hogy boldognak érezzük-e az éppen tyúkszaros életünket, vagy pusztán csak kloákailag kihívással küzdőnek.
Na de hogyan érezhetjük a kellemetlent jónak? Beth szerint úgy, hogy egyszerűen azt mondjuk magunknak, hogy ez tkp. jó. És biztos, hogy jó, mert mindenben lehet jó részt is találni: ezt csak fel kell nagyítani, a rosszat meg lesöpörni. Időnként ezek csak egészen pici tudatmódosulások, mégis rengeteget számítanak.

Instead of exercising because you want to lose weight, do it because it makes you feel good.
Instead of thinking about exercise in terms of the future (e.g., I will lose this much weight, or I will look better in X months), do it in the present – “I am exercising NOW because I like the way it makes me feel NOW”.
Instead of exercising because you will have enhanced fitness, exercise because you want to master some athletic ability.
The idea is to shift your mindset about exercise from “I should exercise” or “I have to exercise” to “I want to exercise”.

A módszer működik.
Gaba írta nemrég valahol, hogy ‘biciklivel kinlódni’ (vagy valami ilyesmi) – amire egyből korrigáltam, hogy erről szó sincs: annyira örülök az előnyeinek, hogy nem érdekelnek a hátrányok. Alig kellett valamit kondicionálnom magamon és most már őszintén bánt, ha eső vagy ügyfél miatt nem mehetek bringával.
Még markánsabb példa a hideg vizes zuhany esete. Paral könyveiben rendszerint így kezdenek új életet a hősök (vagy csak szeretnének) – de néha én is elábrándoztam arról, milyen jó is lehet, ha valaki képes annyira komolyan venni az életet, hogy egy könnyű és átkozottul egészséges reggeli után vesz egy gyors hideg zuhanyt és kilépve az ajtón félkézzel elintézi a világ összes baját.
Aztán egy évig albérletben laktam, ahol a távfűtő rendszer karbantartása miatt nyáron két hétig nem volt meleg víz. Nej és a gyerekek elszöszmötöltek a forróvízes fazékkal meg a lavórokkal – én bepróbálkoztam a hideg vízzel. Annyira, de annyira jó volt a hatása, hogy a lakásból kilépve tényleg elintéztem félkézzel a világ összes baját. Csak az az öt perces élmény ne lett volna a zuhany alatt.
Végül úgy oldottam meg a helyzetet, hogy meggyőztem magam, hogy _ez_egy_nagyon_kellemes öt perc. Rávettem magam, hogy kéjesen élvezzem ki minden másodpercét. Bejött. Megszerettem a hideg vizes zuhanyt. Négy éven keresztül minden reggel azzal kezdtem. Nem is volt akkoriban baj a világgal, emlékezhettek. Aztán előjött a gyerekkori lumbágom, és ma már csak ritka csemegeként engedhetem meg magamnak a hideg vizet.

The author identifies four ingredients for intrinsic motivation: vision, mastery, flow and inergy.
Vision is about imagining yourself as the person you want to be, whether that is an exerciser, or a healthy eater or whatever it is you want to change about yourself.
Mastery is an excellent motivator: you simply want to get better at something. Not because you want to impress your friends, or look a certain way, but so you feel that inner sense of accomplishment.
Flow is vital ingredient in any passionate endeavour. Flow happens when the challenge level is just right: if the challenge level is too high, you become anxious and stressed and may stop doing it. If the challenge level is too low, you become bored.
Finally, inergy is how you relate what you are doing with your other life needs.

A flow fogalmát emelném ki, mert az annyira idegen a gondolkodásunktól, hogy megfelelő szavunk sincs rá. (Mérő László is csak flow-ként hivatkozik rá a könyveiben.) Arról van szó, hogy az ember akkor érez elhivatottságot – boldogságot – egy tevékenység végzése közben, ha az pont a megfelelő kihívást jelenti a számára. A túl alacsony kihívás – rutinmunka – elkeserít, mert azt érzem, elpazarlom magam. A túl nagy kihívás viszont frusztrál, kudarcélményekkel telít.

3 Comments

  1. csak 1 dolog a flow-hoz: ha rovid idotartamu az alacsony szintu kihivas (mondjuk minden relativ :D), az meg jo, mert jarhat egyfajta dekoncentralos rutin alappal. ilyen pl. a fogmosas, ami nem jo, de kozben kituno gondolatok szuletnek (nalam) :D


    _szurkapiszka_
    az onszuggesztio nem egy szo? kuglival kulon 3 talalat volt, egyben meg 229 (es egy kotojeles) :D
    _/szurkapiszka_


    udv/gt

  2. Üdvözletem a Sasszem Brigádnak.:-))

    Szójáték akart lenni:
    – ‘Önszuggesztió?’: kérdés a folyamat használhatóságára nézve.
    – ‘Ön szuggesztió?’: udvarias kérdés arra vonatkozólag, hogy Ön, drága uram, nem csupán szuggesztió-e?

  3. vegulis, erre is gondoltam, + arra is, h legfeljebb kiderul a rejtett szandek :)


    udv/gt

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading