Day: May 2, 2005

Nem tetszik ez nekem

Most négy hírt teszek egymás mellé, de nem hiszem, hogy megint csak én leszek paranoiásnak titulálva.

Szerelmi háromszög: szakít a Cisco a Synergonnal?
Az egyik legnagyobb hazai rendszerintegrátor, a Synergon Rt. április közepén kötött partneri megállapodást a hálózati eszközöket gyártó kínai Huawei Technologies-zel.
A Synergon a hálózati piacon vezető amerikai Cisco Systems legnagyobb hazai partnere, egyes becslések szerint a vállalat árbevételének több mint fele származik a Cisco termékein alapuló hálózati megoldások szállításából. Nyilvánvaló, hogy a Ciscót érzékenyen érintheti, ha a “Cisco Gold Certified Partner” minősítéssel rendelkező Synergon egy közvetlen vetélytársával lép szövetségre. A Synergon és a Huawei egyezsége ráadásul nem csak a Cisco, hanem annak más hazai partnerei számára is komoly problémát jelenthet, hiszen a Huawei olcsó eszközei segítségével a Synergon “lerabolhatja” a hazai hálózati piacot és lehetetlen helyzetbe hozhatja a “drága” Cisco-termékeket kínáló cégeket.
A Cisco és a Huawei viszonya amúgy nem nevezhető felhőtlennek, a kínai vállalat ugyanis korábban nemes egyszerűséggel ellopta a Cisco bizonyos szoftvereit és azokat saját termékeibe építette be. 2003 januárjában a Cisco a szellemi tulajdonának bitorlásával kapcsolatos pert is indított a Huawei ellen. A Huawei eleinte tagadta, hogy megsértette volna a Cisco szellemi tulajdonát, később azonban beismerte, hogy a routereiben használt szoftver egy része a Cisco Systemstől származik. Tavaly aztán a Cisco ejtette a pert,…

Jön az IBM kínai utódja, a Lenovo

A kínai Lenovo számítástechnikai nagyvállalat a hét végén bejelentette, hogy sikerrel lezárta az amerikai IBM PC-gyártó részlegének felvásárlási ügyletét és heteken belül már Lenovo márkanév alatt dob piacra új korszerű számítástechnikai termékeket.

Az ügylet értéke 1,75 milliárd dollár volt, általa a Lenovo nem csupán Ázsiai első, de a világ hármas számú PC-gyártójává lépett elő.

Itt a kínai veszedelem: dömping
A januári piacnyitást követően az első negyedévben egyes termékek exportja több mint 500 százalékkal emelkedett, ami komoly piaci zavarokhoz és uniós állások megszűnéséhez vezethet.
A dömping a kvóták év eleji globális eltörlése óta óriási. A bizottság által vizsgált textiláru esetén 51-től 534 százalékig terjed a behozatal növekedése 2004-hez képest. A pólók behozatala 164 százalékkal nőtt, a pulóvereké 534 százalékkal, a férfinadrágoké 413 százalékkal, a blúzoké 186 százalékkal, a zokniké és harisnyáké 183 százalékkal, a női kabátoké pedig 139 százalékkal.
Az uniós meghallgatáson jelenlévő kínai megbízott ellenzett minden korlátozást, mondván, a liberalizáció kétirányú, ez így tisztességes, az európaiak is exportálnak ruhát Kínába. Juhu Liu, a kínai nagykövetség kereskedelmi illetékese szerint ez egy olyan helyzet, amivel mindenkinek jól kellene járnia.
Csakhogy az EU egyes képviselője szerint tavaly 165 ezer állás szűnt meg Európában az ágazatban, és előrejelzések szerint további egymillió van veszélyben.
Keleti a legnagyobb problémának azt tartja, hogy az EU-tagállamok versengenek a vámbevételekért. Így, ha egy ország szigorít vámolási rendszerén, az alacsonyabb minőségű termékek más ország vámhatóságain keresztül kapnak bebocsátást. Ugyanakkor, mivel mindössze a vámbevétel ötöde illeti meg a tagországot, a többi a közös kalapba vándorol, minden országnak érdeke növelni ezt a csekély bevételt.

Konfuciusz
A külföldi szabad préda, mert hiszen nemigen tartozik egyetlen családhoz sem. Átvágni, kihasználni egyenesen erény. Ez így erősnek hangzik, tudom. A csalafintaság, a rövidtávú gondolkodás, az óriási verseny (ha nem én, akkor valaki más biztosan), a kisebbrendűségi érzés a külföldivel szemben mind legitimálja mindezt, még akár kormányszinten is. Nemrég volt egy jogi vitája valamelyik nagy amerikai autógyárnak egy kínaival, mondván, a kínaiak által gyártott autó pont úgy néz ki, mint az eredeti modell. A kormány megbízottjának válasza valami olyasmi volt, hogy büszkék rá, hogy a kínai technológia már ott tart, hogy ilyen eredményekre képesek.
A kínai átvág, ha át tud. Miért? Mert át tud. (If a Chinese can fuck you, he will. Why? Because he can.) Itt nincs ne lopj, szeresd felebarátodat, tartsd oda a másik orcád is, dobj vissza kenyérrel, satöbbi…

Én speciel aggódok. Lehet, hogy első ránézésre jól hangzik, hogy hoppá, felére esnek a routerek árai. Lerabolhatjuk a piacot. Itt van ez a csomó kínai ruha, jól alámegyünk vele a szomszéd mall árainak. A vevő biztos örülni fog neki. Eleinte.
De minden vevő valahol dolgozó is. És ne ködösítsünk, a kínai cuccok két okból olcsóak: a filléres rabszolgamunkától és a gátlástalanul ellopott invencióktól. Kapitalizmus van, melyiket szeressük: mostantól a cégem nekem is rabszolgabért fog fizetni, hogy versenyképes legyen? Vagy az jobb, ha leáll a fejlesztésekkel, mert miért költsön rá egy valag pénzt, ha az agresszív kínaiak úgyis lenyúlják? Oké, tudjuk, hogy ez már nem a vadkapitalizmus, rengeteg önvédelmi metódus épült a rendszerbe, pont az ilyen alakok ellen. De egyik lépés sem egyoldalú. Tehát bárki korlátozza Kínát, számíthat arra, hogy Kína is korlátozza őt. És jelenleg Kína a legigéretesebb piac, ahová mindenki csak betörni akar, mindegy, hogy milyen áron.
A logika azt mondatja velem, hogy a K+F nem fog leállni, de nem lesz olyan dinamikus. A rabszolgabér viszont biztosan be fog következni, hacsak nem történik addig valami előre nem látható esemény.
(Oké, nekünk ez nem újdonság, úgyse állunk nagyon messze tőle.)

Entrópia

A múltkor írtam, hogy a munkahelyem mellett összekarcolták a kocsim ablakát. A helyzet sajnos sokkal rosszabb, a vandál a lakóhelyem környékén van. Szombat reggel, amikor kinéztem az ablakon, láttam, hogy két szomszéd a kocsimat nézegeti: a hátsó sárvédőbe valaki jó mélyen belevésett mindenféle krikszkrakszot. Aztán beszélgetés közben kiderült, hogy nem vagyok egyedi eset, az enyém az ötödik kocsi a házban, melyet elintéztek. Volt olyan, akinek négy egymást követő napon karcolták össze a bal oldali összes elemét.
Persze, mindenki fogadkozik, hogy egyszer legyen meg az illető, lassú halállal fog meghalni – de tartok tőle, hogy az egész csak egy neveletlen kölyök unaloműző játéka. Azzal meg nem sokat lehet kezdeni.

Bringa

Ez szinte hihetetlen: egy év használat után találtam meg a helyes kormányfogást. A kerékpáron, persze, nem szoktam politizálni.
Most minden kézreáll, könnyedén tudok le-fel váltogatni, a két fék is egyből elérhető… Meg is lett az eredménye, kikísérleteztem a megfelelő fokozatokat így elég rendes tempót sikerült elérnem: az utazósebesség felment 32-33 káemhára, de a körúton szórtam egy 38-ast is.
Egyre jobban élvezem…

[Update]
Hazafelé megdőlt az abszolút rekordom: 43 káemhát nyomtam, szembeszélben, beleállás nélkül, hátizsákkal és 17 megtett kilométerrel a hátam mögött. Nyár végére meglesz az ötven!