High five
[Odafent öt]
Teljesen értelmetlen Ãgy is, pedig mennyit szenvedtem vele.
Igazából lefordÃthatatlan a kifejezés, megfelelÅ‘ szavunk sincs rá, pedig láthatjuk rengetegszer. Óvodástól öregfiúkig, zsakettes biliárdguruktól a kövér repperekig mindenkire rájön olykor az inger és teszi. Pontosabban összeteszi. Vagy inkább csapja. Mind az ötöt. Egymásét. Vagy egy másét. A fejük felett. Kölcsönösen.
Hmm?
Igen. Arról van szó, amikor valami - általában sporthoz kötÅ‘dÅ‘ cselekvés - sikerül és a siker résztvevÅ‘i olyan dögösen macsósan összecsapják nyitott tenyerüket egymással, nagyjából a fejük felett. Aztán jöhetnek a bonyolultabb figurák, de azoknak a nevét már a ‘Kóros Rángatódzások, Vitustánczok’ tankönyvben találhatjuk.
Pontos adatok vannak a keletkezéséről: az 1979/80-as baseball évadban a University of Louisville játékosa, Derek Smith várta el először társaitól ezt az interperszonális aktust.




3 Responses
Pacsi..?
Tulajdonképpen az, de láthattad te is különböző filmekben, ezek a pacsik eszméletlen bonyolultságúak lehetnek.
[...] nem segÃtett. Este héttÅ‘l váltottunk, mint a pankrátorok: arénából ki, arénába be, high five. Mit [...]
Leave a Reply