[Denevér a harangtoronyban]

Persze, denevérek léteznek, harangtornyok szintén, miért ne keveredhetne be egy előbbi az utóbbiba? Amilyen egy szeszélyesen össze-vissza röpködő jószág, képes bevillantani alul, majd mint multimódusú üvegszálban a fény, faltól-falig pattanva felhúz a harangig, ahol gong. (Vagy gongik, mert lehet, hogy ikes.)

Most képzeljünk el valakit, akinek a feje körül izgatott denevérek röpdösnek, cikáznak, ütköznek… falnak menve elhallgatnak koppanva, majd vibrálnak újra.

– Őrült! – mondanánk, ha tényleg létezne ilyen.
– Őrült! – mondja az angol és nem foglalkozik egzisztencia bizonyítással.