Toszkána 05/07

Pisa
2017.10.25; szerda

Pihenőnap. (Úgy építettem fel a túrát, hogy egyre erősebb mászkálós napok, aztán szerdán pihenünk, majd csütörtök/pénteken jön a két legerősebb nap.)

Ketten keltünk korán. Én bontottam egy frizzantét, Barna inkább elment futni a Csodák Terére. Generációk.

Ma maradunk helyben. Eredetileg csak városnézést terveztem, de aztán bejött, hogy jó időnk van, menjünk vissza a tengerpartra fürödni, illetve amikor Barna megtudta, hogy itt van a Piaggio gyár, azaz itt készítik a Vespa motorokat, egyből kitúrta a gyári múzeumot. Végül a tengerpartot le is kellett húznunk, mert nem fért be.

Oszlassunk el egy tévhitet. Minden ismerősöm, sőt, mindegyik útleírás azt állította, hogy Pisa csak a Csodák Tere és semmi más. Hát, nem. Tavasszal két napot csavarogtam a városban és egy percig sem unatkoztam. Most ezt kellett belezsúfolnom egy fél napba. 7,5 kilométert sétáltunk és nem voltunk mindenhol, ahol terveztem. (Például a dómban. Ahová egyébként ingyenes a belépés, de az ingyenes jegyért sorba kell állni.)

A probléma megint a parkolással volt. Hihetetlen, hogy minden településen, ahová benéztünk, működtek az előre kinézett parkolóhelyek. Pisában nem. Itt valamiért akkora tömeg volt – a városban, az utcákon, a Csodák Terén – mint sehol máshol ezen a héten. Nyilván a kinézett parkolóhelyeken sem volt hely. Csak úgy a Google térképeiből meg veszélyes parkolóhelyet keresni, mert nagyon nem mindegy, milyen színűek a felfestések. Nekünk, turistáknak csak a kék a jó.
Hosszas tekergés után végül ugyanott találtunk helyet, mint az első délután. Bedobáltam az összes aprómat, de így is csak másfél órára lett elég. Ennél azért bőven többet saccoltam, de nem tudtam mit csinálni. Kockáztattunk.
– Én is szeretek veszélyesen élni – kommentálta Barna.
Nem kicsit zavarta az akciónkat, hogy egy mélyfekete hajléktalan faszi ránk szállt. Már amikor közeledtünk, be akart irányítani egy üres parkolóhelyre, mintha nekünk tartotta volna fent. Nyilván nem oda parkoltunk, volt jobb a közelben. Erre odajött és mindenféle szart akart eladni.
– Odaadtad neki a slusszkulcsot? – kérdezte Barna, amikor elindultunk a városba.
– Mi van?
– Annyira lelkes volt. Biztosan vigyázott volna az autónkra.

Megint Csodák Tere. Óriási tömeg, haladni alig lehetett. Rengeteg illegális néger árus, meglehetősen tolakodóak.

Csoda, hogy a torony még ferde. Hiszen annyian tolják visszafelé.

Találtunk Pisában is szarvasgomba szaküzletet. Itt már nem kellett kapkodni, a csajok elég vastagon vásároltak. (Nem, nem csak gombát. Ezekben az üzletekben van minden, amit szarvasgombával lehet ízesíteni. Még szarvasgombás só is. Ez egyébként kifejezetten hasznos cucc, pont annyi ízt visz az ételbe, amennyi kell.) De nem morgok, én meg dohányboltokra vadásztam. Hamar meg is lett a tervezett szivarmennyiség. (Melyből persze nem lehetett fogyasztani, lásd nátha és torokfájás.)

Végigjártuk a két fő sétálóutcát, a közöttük húzódó sikátorokat, az Arno partját, a híres és a kevésbé híres, eldugottabb tereket.
Közben egyre idegesebben nézegettem az órámat. Oké, hogy vagányok vagyunk, de ha elviszik a kocsit, akkor hülyén fogunk kinézni. Lehet, tényleg ott kellett volna hagyni a kulcsot a hajléktalannak. Így utólag, olyan megbízható arca volt.
Aztán jó másfél óra késéssel értünk vissza és ott volt a kocsi (meg a sötétbőrű barátunk is), mikuláscsomagunk sem volt, megúsztuk.

Közbevetőleg: elképesztő mennyiségű körforgalom van. Gondolj egy számra. Majd szorozd meg tízzel. Nagyjából ennyi van egy kilométeren belül, egy irányban. Láttam már sok mindent, de ilyen körforgalom-dömpinget még nem. Barna javasolta is a hátul ülő csajoknak, hogy akármikor Csilla (a Waze-lány) azt mondja, hogy ‘körforgalom’, akkor inniuk kell. Meghaltak volna.

Piaggio múzeum.

DSC_4318

DSC_4321

DSC_4323

Gyakorlatilag minden, ami Vespa illetve Gilera motor és Piaggio pápamobil. Bocimoped (tőggyel és henteseknek való marhafeldolgozási segédlettel), harci Vespa ágyúval, tűzoltó Piaggio, helikopter Vespa, sebességrekorder motor, sivatagot átszelő Vespa, Salvador Dali által kézzel dekorált Vespa, Vespa limuzin, Mickey Mouse Vespa, színek, évjáratok. A múzeum ingyenes és természetesen van app is hozzá. Egyedül az a gáz, hogy nem Pisában van, hanem az egyik szatelit településén, Pontederában. Kocsi nélkül elég kalandos lehet kijutni. Viszont ezzel ma is meglett a Fipili.

Délután ötre értünk haza. Mint egy normál túranapon. Amikor valójában ki sem akartunk mozdulni a lakásból, hiszen Dóra az ilyen pihenőnapokon szokta megvillantani, mi mindent tud varázsolni a helybéli, otthon csak vágyott alapanyagokból.

DSC_4328

DSC_4332

Linkek:

This entry was posted in Utazás.

4 thoughts on “Toszkána 05/07

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *