Prágai ősz 01/08

Adjunk Prágának egy újabb esélyt. Hiszen tavasszal egészen jó volt kint.

Most nem annyira.

Kérdezhetnéd, hogy miért erőltetem még ezt a várost? Nos, tavasszal úgynevezett alkotói szabadságra mentem ki, azaz egyedül, azzal a feltett szándékkal, hogy – Zakopánéhoz hasonlóan – témákat vegyek elő az ‘Ötletek’ folderből és írjak. Ebből gyakorlatilag semmi nem lett. Túl érdekes a város, túl sok a jó csapolt sör ahhoz, hogy bezárkózzak egy szobába.
Itthon el is kapott némi lelkiismeretfurdalás. Hiszen ennyi erővel jöhetett volna Nej is: csavarogni, sört inni ő is szeret, és hát én sem csináltam mást.

Emiatt ismételtük meg a túrát a házassági évfordulónkon.

Előkészületek

Hah! Végre leírhatom, hogy minimális. Busszal mentünk, ugyanazzal a társasággal, akikkel tavasszal is mentem. (Őszintén: 5500 forint utanként. Nem kell vezetni, nincsenek matricák, nem kell kinlódni a parkolással. A buszon egérmozi. Bőven megéri.) Szállást ugyanabban az apartmanhotelben nem találtam, de ugyanabban az épületben igen. Programot meg nem kellett terveznem, hiszen még emlékeztem mindenre. Nejnek adtam ki házifeladatként, hogy olvassa el Hrabal libeni éveiről írt trilógiáját. Ha már gyaloglunk 18 kilométert, legalább tudja, hogy miért.

Kiutazás
2017.10.07; szombat

Ritka szar idő induláskor. Hajnali hat óra, fok is ugyanannyi, bezzeg a szél, az durván erősebb. A busz meg cseszett beállni időben, a jegy szerint nekünk félórával indulás előtt kint kellett volna lennünk, kint is voltunk, a busz viszont csak indulás előtt 5 perccel gurult elő.
Együtt kocogott a fogunk egy csomó lengyellel és csehhel.

A buszon induláskor ment a klíma. A közönség hangos felhördüléssel kapcsolta ki.

A mai termés három mozifilm és két lemez. Naná, hogy megint a Madagaszkár Pingvinjei. Nem azért, mert annyira jó… a többi ennyire béna. Aztán megérkezés előtt félórával vettem észre, hogy kontaktos a fülhallgatóm. Megigazítottam és innentől már rendesen hallottam a hangokat. Megnyugodtam: mégsem az angolom volt ennyire vacak. (Bár a cseh nyelvű Asterix-nél nem játszott.)

A megérkezés hasonlóan ronda volt, mint az indulás. Az erős szélben vízszintesen esett az eső. Szedhettem le magamról a dögnehéz hátizsákot, meg a dögnehéz oldaltáskát. Előbányásztam az esőkabátomat; nyilván mire felvettem és visszamálháztam magamat, elállt az eső.

A szállás némileg zűrös elfoglalása. Utána bolt. De nehogy már ne nézzek be az egykori házikocsmámba. Koutu. Döbbenet. Dacolnak a dohánytilalommal. Ugyanolyan ordas füstös hely maradt, mint volt. Széles mosollyal hátradőltem és rágyújtottam egy szivarra.
Érdekes módon Nejnek is ez a kocsma jött be a legjobban. Olyan otthonos, mondta.

IMG_1713

Innen bolt. Sörök, sok, kenyér, kevés. Aztán a rohadt nehéz hátizsákkal a Jamajka. Na, ez viszont megváltozott. Betartják a dohányzási tilalmat, a kocsma eléggé pangott is. Aztán kértünk két barna Megrövidítettet, a csapos hölgy kihozta a számlát, brutális 132 korona. Én meg nem tudtam elolvasni, adtam egy százast. A nő meg visszaadott belőle. Érti ezt valaki?

Persze, hogy érti. Megpróbáltak átvágni, aztán amikor nem ment, visszaadtak rendesen.

Mindenesetre a kocsma lehúzva a listáról. Pedig ez volt tavasszal a legjobb smichov-i csehó.

Kinlódtunk egy sort a bankautomatákkal. Indulás előtt nem volt időm elmenni normális pénzváltóhoz, emiatt csak 500 koronát váltottam egy vacaknál, a többit meg kint terveztem automatából kivenni. Nos, a helyzet az, hogy észnél kell lenni. Ugyanis mindegyik automata felajánlja, hogy majd ő átváltja a forintodat koronává. Na, ezt nem szabad engedni nekik, ugyanis brutálisan rosszul váltanak. Nagyjából 200e forintnyi koronát szerettem volna kivenni (a szálláson nem lehetett kártyával fizetni), a magyarországi váltási áraknak (12,2 HUF) megfelelő mennyiségű koronát 230e forintért akarta ideadni elsőre az Erste helyi automatája. Amikor újrakezdtem és azt mondtam, hogy majd a bankom, akkor 192e forintból megúsztam ugyanazt a mennyiségű koronát. (Vedd észre, hogy ezzel jobban jártam, mintha itthon egy normális pénzváltónál váltottam volna. Még egy jó tanács: a helyi pénzváltókat messziről kerüld el. Haramiák.)
– Akkor ezt elisszuk – szögezte le Nej.

DSC_4148

Vacsora finom kenyér, vaj, hermelin, sör. Megérkeztem, ismét.

Linkek:
Útvonal Budapestről Prágába.
Séta a buszpályaudvarról a szállásra.

This entry was posted in Utazás.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *