A halogatás bája

Ilyen rádiós csengőnk van. Pár hónapja feltűnt, hogy a kettővel arrébb lakó szomszéd csengője ugyanazt a frekvenciát használja, mint mi. Így ha hozzájuk csengetnek, akkor nálunk is cseng. Elméletileg át kellene bökni valami izét, aztán összefütyültetni a két ketyerét, de valahogy mindig elmaradt. Mostanra már megtanultam, mikor érkeznek a szomszédhoz látogatók, elviselhető.
Igenám, de tegnap délután szólt a kajafutár, hogy hiába nyomja a csengőt, nem szól. Megnéztem és tényleg. Hát, majd ha lesz időm, megszakértem.
Aztán ma délelőtt megszólalt a csengő. Nocsak, megjavult? Nos, nem. A szomszédhoz jöttek.

Azaz most ott állunk, hogy a csengőnk néma, ha hozzánk jönnek és csenget, ha a szomszédhoz. Vagy megjavítom, vagy kiteszek egy táblát a látogatóinknak, hogy csengessenek a szomszédnál.
Vagy hagyom a fenébe.

3 thoughts on “A halogatás bája

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *