Magas pulzus

Oké, a cím hülye szóvicc. Lényegében arról van szó, hogy sikerült rendezni a sorokat a fitnesz órákkal kapcsolatban, méghozzá úgy, hogy gyakorlatilag mindenki minőségileg magasabb kategóriába lépett.

Nem volt egyszerú. Olcsó meg végképp nem.

Kezdjük azzal, hogy tele lett a búrám a Geonaute Onmove 220 órával. Már céloztam rá, hogy elkezdte ugyanazt a hülyéskedést, amiért az elődjét is visszavittem. (Az Onmove 200 végképp elvesztette a kapcsolatot a jeladóval, a 220 pedig rendszeresen elvesztette, igaz, újrapárosítás után megjavult. Csak éppen minden alkalommal így indulni… bosszantó.)

Amit szeretek a Decathlonban, az az, hogy eddig akárhány alkalommal voltak minőségi problémáim, kisebb-nagyobb küzdések után mindig sikerült értelmes módon vagy kicseréltetnem a terméket, vagy visszaadnom és visszakapnom a pénzt. Nem csak 3 napon belül, hanem akár egy év környékén is.

Most is valami ilyesmi történt, bár meg kellett dolgoznom érte.

Bevittem az órát. Elmagyaráztam a leányzónak, mi a bajom. Szemmel láthatóan középtájt elveszítette a fonalat. Végül megkért, hogy inkább írjam le. Leültem egy asztalhoz, leírtam. Egy A4-es oldal tele lett. Összefoglalom.
1. Az óra nem mindig látja a jeladót.
2. Windows10 + CU kombinációval nem lehet usb-n elérni az órát.
3. Az Android app egy ipari hulladék, minden alkalommal legalább 10 percig kell szenvednem vele (app restart, mobiltelcsi restart, óra restart és ezek végtelen kombinációi), mire fel tudom tölteni az adatokat a felhőbe.
4. Összefoglalásként leírtam, hogy ha az első hiba javítható is lenne, a másik kettő miatt számomra elfogadhatatlan a készülék. Kérem vissza az árát.

Mint látható, elég necces volt a helyzet. A vásárlás óta eltelt két hét, azaz szó nélkül már nem veszik vissza. Ha az első hiba javítható, akkor a másik kettő már erősen véleményes.

Négy nap múlva hívtak. Hogy izé.
– A laboratóriumunk bevizsgálta az órát és az jó.
– Tényleg?
– Igen. Firmware-t frissítettünk rajta és tökéletesen működött. Javaslom, lépjünk át a második pontra.
– Annyira azért ne siessünk. Nyilván tudja, hogy firmware-t csak usb kábelen keresztül lehet frissíteni. Nekem viszont – a második pont miatt – ez a lehetőség nem áll rendelkezésemre. Úgy gondolom, hogy ez egy eléggé nagy funkcionális hiányosság.
– De hát az óra dobozán az áll, hogy…
– Igen?
– Windows XP and more.
– Az a more elég határozottan azt sugallja számomra, hogy benne van a Windows 10 is.
– Nézze, Önt félrevezette a support oldalunk. Ez a készülék nem működik Windows10 alatt.
– Elnézést, de ez nem igaz. Működött. A Creators Update vágta agyon. A support pont ezt írta meg.
– De az óra működik.
– Nem igazán. Nem tudok firmware-t frissíteni. Nem tudom kinyerni az adataimat. Úgy gondolom, hogy ezek nagyon komoly funkcionális hiányosságok.
– Hát, jó. Akkor jöjjön be. Leselejtezzük.

Bementem. Az ügyfélszolgálatos leányzó már tudta, miért jöttem, ki is állította a visszavételi bizonylatot.

– Izé, Kedves, ezen csak egy tétel szerepel. Én viszont szeretném visszakapni a jeladó árát is.

Na itt borult minden.

Pusztán csak emlékeztető. Az előző óracserénél az volt a bánatom, hogy egyben selejtezték le a rossz órát és a jó jeladót is. Ezért kellett új jeladót vásárolnom. Némileg pikáns, hogy most meg azért kellett küzdenem, hogy selejtezzék le a jó jeladót is.

Nem is ment egyből. Hívták a főnököt. Akivel telefonon is beszéltem.

– Ez a szíj jó.
– Igaz. Viszont mire használjam? Az órát visszaveszik. A szíj viszont szobadísznek elég drága.

Fejvakarás.

– Nézze – nyitottam új frontot – Attól, hogy ez az óra nem jött be, nekem még szükségem van egyre. Méghozzá Önöktől fogom megvenni.
– Igen? Milyet?
– Polar M430.
– Remek. Akkor nézzük meg, ahhoz jó-e ez a szíj?

Itt már látszott, hogy ez nem lesz egyszerű eset. A Polar óra ugyanis optikai érzékelős.

– Oké, nézzük meg – egyeztem bele.

Szerencsére a főnök odahívott egy szakértőt is. A leányzó átnyálazott egy vaskos kötetet, majd megtalálta, amit keresett. A szíj maximum M400-as órával kompatibilis.

– De ettől még ANT-on keresztül összekapcsolhatók – erősködött a főnök.
– Valószínűleg igen – ismertem el – Csakhogy minek? A 430-as csuklón mér optikai módon, nincs szüksége mellpántra. Felesleges.
– Nem annyira. A mellpánt sokkal pontosabb, mint az optikai érzékelő.
– Nekem ez a pontosság bőven megfelel. Nem kell a mellpánt.
– Hát jó – egyezett végül bele – Visszavesszük a jeladót is.

Aztán ennyi. A többi már adminisztráció volt, én pedig gazdagabb letten egy M430-as órával.

Jogosan kérdezheted, hogy miért pont ez kellett nekem? Nem kedvelem a Polar órákat, ráadásul ez egy – a mérés jellegéből fakadóan – pontatlanabb óra. Akkor minek?

Először is, annyira nem pontatlan. A korábbi írás egyik kommentjében ajánlottatok egy tesztelő srácot (köszönet érte), aki leírta, hogy a 8 szenzoros optikai érzékelő miatt az M430 az egyik legpontosabb optikai érzékelős óra a piacon. Másodszor pedig, nem magamnak vettem. Nejnek teljesen bejött a Polar infrastruktúra. Annak pedig kifejezetten örült, hogy ezzel az órával teljesen egyszerű a 7/24-es megfigyelés, ráadásul nincs mellpánt, nincs az ezzel járó kinlódás. (Nőknél ez ugye számít.)
Szóval öröm, boldogság.
Miért Decathlon? Mert körbenéztem és náluk volt a legolcsóbb ez az óra. Nagyjából 20e forintból kijött a csere. (Meg egyébként is, habár ebben az írásban egy kicsit cikiztem őket, de teljesen elégedett vagyok mind a termékeik ár/érték arányával – hé, nem vagyok élsportoló, nekem ez a minőség pont megfelel – mind pedig az ügyfélkezelésükkel.)

Utána már csak nekem kellett megoldást találnom. Valójában ez lett meg hamarabb. Nekem a Garmin infrastruktúra otthonosabb (van ugye tőlük két túra GPS-em, ismerem a világukat), így logikus döntés volt a Forerunner 230 HR. Egy Magyarországra beszivárgott cseh cégtől rendeltem meg. Olcsóbb volt, mintha online próbálkoztam volna külföldi cégnél. Igaz, a manuál ékes cseh nyelvű, de mire való a net.
Itt inkább a kiszállítás volt necces. A cégnek van magyar üzlete, de ha ott vettem volna át, az plusz pénz lett volna. Míg a házhozszállítás ingyenes. Vicces. Pick Pack Point nincs. Sajnos az eddigi tapasztalataim alapján kifejezetten rühellem a futárszolgálatokat, egyszerűen annyira bénák, hogy egy ilyen akció több napos szobafogsággal jár. De éppen nem kellett sehová sem mennem a héten, így bevállaltam. Aha. Hétfőn fél hétkor jeleztek vissza, hogy az áru kiszállításra került. Nekem hétfő kora délután mondta a fogorvos, hogy sürgősen röntgenre kell mennem. Az kedd. Aztán szerdán volt a fentebb leírt Decathlonos akció. Frászban. Mert simán kinéztem a futárokból, hogy minden értesítés nélkül betámadják az üres lakást. Nos, semmi ilyesmi nem történt. Szerda délután fél öt körül gondoltam, megnézem, hogyan áll a megrendelésem. Le lett zárva. Az árut kiszállították. Erre azért felkaptam a fejemet. Ügyfélszolgálat. WTF? A srác utánanézett és közölte, hogy csütörtök délelőtt fogják kiszállítani. Nyilván felment a pumpa. Ha ő, ott bent, szerda délután, még bőven munkaidőben, tudja, hogy csütörtök délelőtt lesz a kiszállítás, akkor hogy a francba merik lezárni a megrendelést, úgy, hogy engem semmiről sem értesítenek? A srác persze magyarázkodott, hogy majd csütörtök reggel fogok kapni sms-t, de azért nehogymár. Szvsz legalább egy nappal előtte illenék szólni. Meg nem lezárni a megrendelést. Meg nem három napig bizonytalanságban tartani a kuncsaftot.

Na, mindegy, csütörtök reggel jött az email, szerencsére nem kellett mennem sehová, a futár percre pontos volt, nem is tudom, miért morgok annyit. Megkaptam az órát, birtokba is vettem.
Emberek, ez kurva jó anyag. Örülök neki.

A korábbi szerencsétlen órát, azt a bizonyos Polar FT7-et, melyet eddig Nej használt, meg odaadjuk Barnának. Már régóta akar venni magának fitnesz órát, de annyira nincs rá pénze, hogy rossz nézni. A semminél meg ez is jobb.

Elég vérzivataros fejezet lett ebből az egészből, de összességében azért nem sikerült olyan rosszul. Ha összeadok, meg kivonok mindent, akkor olyan 170e forint ment el az órákra, viszont hármunknak is van egy-egy márkás (két Polar, egy Garmin) órája és a pénzt egy év alatt fizettük ki. Az egészségért mindent.

Még valami. Ilyenkor mindig elő szoktak jönni olyan hangok, hogy de hülye vagy Józsi, egy évig szarakodtál ezen az egészen, miközben egyből meg is vehetted volna a fenti órákat és nem szopsz ennyit. Nos, feleim, a helyzet az, hogy a szopás a tanulási folyamat része. Az írásokban leírtam, honnan indultam. Gyakorlatilag a nulláról. Ki kellett alakulnia annak, hogy pontosan mik is az igényeink (nekem is, meg Nejnek is) és ki kellett alakulnia annak is, hogy megfelelő ár/érték arányban mely eszközök képesek ezt kielégíteni. Fejben el kellett fogadni, hogy a minőségi megoldás nem egy-két tízezer forint lesz. Arról már nem is beszélek, hogy mennyi szándékos? nem szándékos? félrevezető információba lehet belefutnia a fogalmatlan érdeklődőnek.

Ami viszont biztos, hogy óriási köszönet jár mindenkinek, aki a korábbi poszthoz hozzászólva segített a végeredmény kialakulásában. Ez most nem üres udvariaskodás: pusztán csak az órák adatlapjait böngészve biztosan nem tudtam volna még most sem választani. Kellettek a tapasztalataitok.