Dinnye, vagy sör? Esetleg fröccs?

A cím ránézésre könnyed írást sejtet, de nem lesz az.

Úgy kezdődött, hogy Nejt a dietetikus eltiltotta a dinnyétől, miszerint fúj, mekkor GI-je van már. Mármint a dinnyének. Mondtam is neki – mármint Nejnek – hogy kövesse a példámat, igyon fröccsöt. Persze viccnek szántam, de a reggeli bringázás közben elgondolkodtam a dolgon és rájöttem, hogy nem is mondtam olyan nagy marhaságot.

Nézzük a tényeket. (Az adatok 100 grammra, illetve 100 milliliterre vonatkoznak. Nem vacakolok a sűrűséggel.)

Görögdinnye:
GI: 75
GL: 4,9
Cukor: 6 gramm
Szénhidrát: 8 gramm
Energia: 29 kcal

Száraz fehérbor:
GI: 0
GL: 0
Cukor: 0,4 gramm (*)
Szénhidrát: 2,6 gramm
Energia: 82 kcal

(*) A fehérboroknál némileg zavarban vagyok. Fogalmam sincs, hogyan úszták meg, de egyiknek a cimkéjén sincs feltüntetve semmilyen érték. Annyit lehet tudni, hogy a száraz fehérbor határértéke 4 gramm/liter cukor, melyet az egyszerűbb (azaz fröccsboroknál) igyekeznek is beállítani a termelők. De a konkrét érték nyilván a konkrét borra vonatkozna… hogyha ki lenne rá írva. Emiatt a plafonnal számoltam.

Fröccs (ahogy szoktam: 0,8 deci bor, 2,2 deci szóda)
GI: 0
GL: 0
Cukor: 0,08 gramm
Szénhidrát: 0,7 gramm
Energia: 22 kcal.

Sör (Hidegkomlós Dreher)
GI: 0
GL: 0
Cukor: 0,5 gramm
Szénhidrát: 2,4 gramm
Energia: 35 kcal

Azaz 1 adag esetén:

Görögdinnye: 50 dekás adag, 30 gramm cukor, 40 gramm szénhidrát, 145 kcal.
Fröccs: 3 deciliter, 0,32 gramm cukor, 2,1 gramm szénhidrát, 65 kcal.
Sör: 5 deciliter, 2,5 gramm cukor, 12 gramm szénhidrát, 165 kcal.

Ezt most nézegessük egy kicsit. Ugye, hogy a fröccs nyer? Még a meglehetősen rosszhírű sör – lásd sörhas, folyékony kenyér – is veri a dinnyét. (Oké, kalóriában durván döntetlenre állnak, de cukorban, szénhidrátban nagyon is.) Lehetne persze vitatkozni, mi is az az egy adag, a dinnyét konkrétan megmértem (héj nélkül), egyébként pedig ez kábé fél liter víznek felel meg. A tiszta bor szintén elég húzós, de ugye már a címben is fröccsöt írtam.

Beszéljünk akkor a GI és GL értékekről.

A glikémiás index (GI) az adott élelmiszer szénhidráttartalmára adott vércukorválasz alapján rangsorolja az élelmiszereket, a GL koncepciója – a GI mellett, valamint a GI régebbi kutatási eredményeire alapozva – az elfogyasztott szénhidrátmennyiségét is figyelembe veszi. A glikémiás terhelést úgy határozhatjuk meg, hogy a GI-t százaléknak véve megszorozzuk az elfogyasztandó élelmiszeradagra eső szénhidrátmennyiséggel (szénhidráttartalomból kivonva a rostmennyiséget; grammban kifejezve).

A GI értékek kategóriái:

Alacsony: … – 50
Közepes: 50 – 70
Magas: 70 – 90
Nagyon magas: 90 – …

A GL index besorolása:

kis terhelést jelent (a vércukorszint szempontjából): … – 10
közepesen terhelő: 11 – 19
nagyon terhelő: 20 – …

http://szenhidrat.hu/gi-es-gl-tablazat

Vedd észre, hogy az alkoholoknak a GI – és ebből következően a GL – értékei is nullák. Ez nem azt jelenti, hogy a szénhidráttartalma nem szívódik fel, hanem azt, hogy nagyon-nagyon lassan. Ehhez képest a dinnye szénhidráttartalma a brutális 75-ös GI-vel gyakorlatilag egyből üt.

De mekkorát? Ehhez megint matekozni kell. Nekem nagyjából az jött ki, hogy egy félkilós dinnye betermelése minden érték (kalória, szénhidrát, GI) tekintetében nagyjából megegyezik azzal, mintha egy üres zsemlét burkolnánk be.

Nem mondom, hogy nem lepett meg az eredmény. A dinnyét mindig is fogyókúrás kajának tartottam, a zsemlére meg ugye már évek óta méregként tekintek. Oké, a dinnye előnye, hogy azért csak fél kiló kaja, de ez gyakorlatilag víz, kábé egy óra után megint éhes lesz utána az ember. (Mint egy zsemle után is.)

De itt már elmentünk egy másik irányba, hiszen az írás alapfelvetése nem a kajálás, hanem a nyári hűsítő megválasztása volt. Ahol a laza fröccs nyert. (Ennél már csak a sima szódavíz egészségesebb, de mutass nekem olyan embert, aki élvezettel iszik meg napi három liter vizet. Sportfröccsből viszont simán elfogy ennyi melegben.)

PS1.
Tudom, az alkohol vízhajtó. De vedd figyelembe, hogy a hosszúlépéshez közeli fröccsömben milyen kevés az alkohol és milyen sok a víz. (A nagy melegben alkalmazott sportfröccsről – 1 deci bor, 6 deci szóda egy borosüvegben – már nem is beszélve.)

PS2.
Az ilyen eseteket nem egyszerű kezelni. Amikor eltervezek egy észosztó írást, de nem jön össze. Most például komoly levezetésekkel be akartam bizonyítani, hogy Nej dietetikusa téved, összekeveri az emissziót az imisszióval és a dinnye igenis ártalmatlan jószág. (Lásd prekoncepció.) Hiszen a GL értéke (ismétlésként: a GI értékkel súlyozott szénhidrátmennyiség) már csak 5 körül van – azaz nagyon alacsony – míg a búzaliszté 65, azaz extrém magas. Aztán a saját csapdámba estem. Hiszen a GL esetében azonos mennyiségeket kell figyelembe venni, azaz fél kiló dinnye az fél kiló – konkrétan tíz darab – zsemlével van pariban, így meg már jogos a durván tízszeres különbség az indexben is.
Ami miatt nehéz a szituáció, hogy ilyenkor nem tudom, mit csináljak. Hiszen mondhatnám azt is – egy hosszú sóhajtás után – hogy törlöm az egész írást, elkezdem előlről és megmondom a frankót úgy, mintha mindig is a teljes igazság birtokában lettem volna. Vagy elkezdem a tervezett ekézést, aztán amikor önellentmondásba keveredek, azt mondom, hogy nahát. Én az utóbbit kedvelem jobban, de nem ritkán kapom meg azoktól, akik csak a feléig olvassák az írást, hogy mekkora farok vagy te, József. Nos, ez egy kockázat.

PS3.
Egyébként mintha én is keverném az emissziót és az imissziót. Amikor szénhidrátról beszélünk, nem mindegy, mit értünk veszélyen: azt, hogy mennyi kerül a szervezetbe (imisszió), vagy azt, hogy milyen gyorsan (emisszió). Az első a diétázóknak fontos, a második a cukorbetegeknek. Míg egy adag dinnye – azaz egy darab zsemle – a diétázónak kezelhető mennyiség, a cukorbetegnek a hirtelen terhelés miatt már kerülendő. (Az mondjuk már egy újabb felvetés, hogy ha valaki rendszeresen ugráltatja az inzulinját, akkor könnyen lehet, hogy a hasnyálmirigye megunja. Ebből lesz a II-es cukorbetegség.)

PS4.
Még valami. Ha utánaolvasol, hogy akkor most cukorbetegek számára fogyasztható-e a dinnye, meglepő dolgokat találsz. Nagyjából azonos mennyiségben bukkansz rá olyan írásokra, melyek szerint persze, aztán olyanokra, hogy csak tudatosan, mértékkel és olyanokra is, hogy felejtsd el, tilos. A példa gyönyörűen mutatja, miért használhatatlan ma már az internet. Egyszerűen tele van szélhámosok manipulációival, jóhiszemű, de fogalmatlan világmegváltókkal és elvétve tudományos igényű, valós tartalmú írásokkal. Te meg laikusként válogasd ki, melyik melyik.
De ez a gondolat már messzire vezet. Lehet, hogy egyszer ki is fogom bontani.