Mikor máskor?

Mikor máskor maradt volna résnyire nyitva az autó hátsó ajtaja, ha nem egy olyan hétvégén, mely után oktatási hét jön? Mikor máskor vettem volna észre, ha nem hétfő kora reggel? A visszajelző led persze csontra leszívta az akkumulátort. (3,72V, igen, jól látod, ennyi maradt benne.) És persze mikor máskor történt volna mindez, mint egy oktatás első napján, amikor eleve korábban kell bemennem, előkészítendő a terepet? És mikor máskor, mint amikor első tanfolyamot tartok az oktatási központ új telephelyén, amikor nem csak a termet kell előkészítenem, hanem meg is kell ismerkednem az összes új körülménnyel?
Végül tömegközlekedés a város átellenes oldalára. (20 km.)
Így indult.
Aztán elhúzódott a labor, este hétre értem haza, a macskák közel álltak ahhoz, hogy benzinnel locsolják le és meggyújtsák magukat, tiltakozva a brutális éheztetés ellen, de mégsem velük foglalkoztam, hanem nekiálltam autót szerelni, elővakarni valahonnan az akksitöltőt, hogy legalább szerda reggel működőképes legyen a kocsi. Aztán macskák, a holnapi reggeli elkészítése és ha a lányom nem csinált volna valami kaját, akkor nem is tudom, mikor tudtam volna vacsorázni.
A többi laza: már csak a holnapi napra kell felkészülnöm.