Zajlik

Az egyik nap elcseszettebb, mint a másik, de sebaj, mert jön a következő, mely aztán végképp elcseszett lesz.

Nem akarom részletezni, hogy kedden délután oktattam a cégnél, de hétfő délben kiderült, hogy szerda reggelig meg kell terveznünk egy magas rendelkezésreállású datacentert, naná, hogy az előadásra felkészülésnek lőttek, aztán szerdán egész nap a városban voltam, egyik adminisztrációs f@sság a másik után, majd csütörtökön temetés egy távoli faluban, de végre, pénteken már tudok majd dolgozni.
Aha.

Kezdte az UPS. Postaládában üzenet: itt voltak. Én is. Csak éppen a padláson, a hapi meg gondolom a rossz csengőt nyomta meg, mely az előszobában csöng. Ilyenkor kellene felhívniuk a megadott telefonszámot – ha már nem egyeztettek előre – de ez most elmaradt. Kaptam egy üzenetet. Hogy majd. De még a napot sem jelölték be. Komolyan, ez szolgáltatás? Ennél még a Posta is jobb.

Aztán fogorvos.
– Hogy van a foga?
– Magától már nem fáj.
– Tőlem? Soha nem bántottam.
– Önnön magától.
– Önöződünk?

A lényeg, hogy az antibiotikum elmulasztotta az ínygyulladást, azt, amely nem lenne, ha véglegesre be lehetne ragasztani a fogat, de az állandó gyulladások miatt nem lehet, tiszta 22-es csapdája, még tök jó, hogy a Zárórát olvasom, de mindettől függetlenül március óta nincs beragasztva a felső fogsorom és lassan kezd az idegeimre menni a dolog, aztán kiderült, hogy most még ideiglenesre sem lesz rendesen beragasztva, mert elfogyott a ragasztó, de sebaj, pár napig kibírja, aztán (jó hír!), találkozunk hétfőn.

Hazafelé bolt, ahol kiderült, hogy nincs meg a bankkártyám. Valószínűleg a szerdai zűrzavaros nap végén ottfelejtettem a Tesco-ban a pulton. Persze, áttúrtam a ruhámat, a táskámat, a kocsit, hiába. Farok voltam. Kész csoda, hogy aki megtalálta, nem vásárolta fel róla fél Európát. Persze, letiltás. 14e forint, szinte ingyen van.
– De ugye a társkártyát nem érinti? – kérdeztem az ügyintézőt.
– Természetesen nem – válaszolta.
Aztán 5 perc múlva hívott Nej, hogy letiltották a társkártyáját. Közben pittyegett a telefonom, hogy keresnek. De mire leraktam Nejt, már lerakta a hívó is, visszahívni meg nem tudtam, mert az Erste központi Call Center száma volt. Oké, újabb hívás. Egy félénk hölgy. Első gondolat: ezt most megszívtad kislány, mert irtózatosan dühös vagyok, tutira ordibálni fogok. Bejött. A csajszi szerint technikai okokból(!) törlődött(!) magától(!) a társkártya is, és sajnos nem lehet visszacsinálni. Elég harcos ordítással jeleztem, hogy nem veszem be azt a marhaságot, egyértelműen a másik ügyintéző volt fasz, de igazából akkor váltottam ordítási regisztert, amikor kiderült, hogy most 15 napig kell várnunk mind a kettőnknek az új kártyára, a letiltási díjat (13,7e HUF) persze mind a két kártyára le fogják vonni, de nyugi, mert a társkártyáét egyszer majd vissza fogják utalni. Amikor – ordítva – rákérdeztem, hogy akkor most két hétig száraz kenyérhéjat fogunk enni, hiszen az összes lehetőséget elvágták köztünk és a pénzünk között, a csajszi félszegen annyit javasolt, hogy menjünk be a bankfiókba és vegyük ki kápéban. Amiért a bank persze megint számlázni fog. (Azt, hogy mind a két kártya Wizzair-es volt, így két heti költésnek megfelelő Wizzair pontot is buktunk, már meg sem említettem.)
Közben egyszer megint pittyegett a telefon, valószínűleg az előző pacák próbált meg magyarázkodni, de megint nem tudtam felvenni, aztán amikor leraktam a csajszit, aki valószínűleg elmondta a kollégájának, hogy egy tomboló vadállat lakik a vonal másik végén, szóval ezek után a srác már nem próbálkozott.

Aztán kaptam egy körlevelet egy autógumival kereskedő cégtől, hogy éljenéljenhurrá, fekete péntek, nagyon durván leárazták a gumikat. Mindezt úgy, hogy két nappal korábban vettem tőlük teljes áron egy komplett téligumi-garnitúrát. Háát… lehet, hogy ez a hírlevél nálam nem a kívánt hatást érte el.

Ennyi. És megint csak nem tudom, hogyan tudnak mások egy munkanapon nyolc órát dolgozni. Egyszerűen nekem maga az élet elviszi a napjaim zömét és pusztán csak az éléstől hullafáradtra kifacsarva érek el az estéig. Amikor dolgoznom kellene, mert valamikor azt is kell.

6 thoughts on “Zajlik

  1. Gondolkodtam, hogy ide merjek-e kommentelni. Namind1.
    1) Winchestervásárlásnál legfontosabb szempont a szerencse. Ez van.
    2) Diverzifikáció jó. Sosem volt társkártyánk. Miért ne lehetne minimum két számlánk a családban? (3 normál és 2 értékpapír számlánk van +3 hitelkártya. Itthon. Külföldön 2 prepaid és egy normál.) Százezreket utalunk havonta netbankon oda-vissza ha kell. Ingyen van bankon belül. Na jó, ez az egész főleg azért éri meg mert multis kiemelt dolgozói kedvezményt kapok a számlák díjaiból, a hitelkártyák kifejezetten pénzt termelnek.

    • 1. ??
      2. Két számlánk van és mind a kettőhöz van a másikunknak társkártyája. Csak a Wizzair pontok miatt mindent az én kártyámról költünk. Nyilván most visszaraktam minden pénzt a Nejem számlájára (plusz kiadás) és két hétig arról fogunk élni, elveszítve a Wizz pontokat, na meg persze a macera.

  2. 1) shit happens, nem tudsz mit csinálni. Héten hirtelen el kellett utalnom 1100 eurót, mert nem jött össze egy szerződés. Előfordul, egy idióta magyar hivatalon múlt, mindegy.
    Az utalás összesen 9 ezer forintba került és 2 bankfiókba kellett bemennem miatta mindenféle speciális körülmény miatt. Nevetséges, de ez van, ne akarj Magyarországon eurót használni.
    Én nem voltam stresszes, nem hagytam el semmit, nem volt ügyintézői hiba.
    Én évek óta úgy élek, hogy minden évben várható (“benne van a pakliban”) egy százezer forintos váratlan káresemény. Lélekben előre leírom. Aztán ha kevesebb lesz, akkor még örülök is.
    Több nemigen szokott lenni szerencsére.

  3. Nekünk két egymástól független Wizz-Erste számlánk van ( 1-1 főkártyával), és EGY wizz számlára utaltatom a szerzett pontokat. Engedi évek óta.

  4. – Nem tudom, ki halt meg, de oszinte reszvetem.
    – Nem tudom, talan a sors, karma, nem tudom, de mostanaban kemeny idok vannak. Ezen sajnos csak tul lehet esni, mast nem tudsz vele csinalni. Nekem egyebkent is durva harom hetem volt, most tegnap este leultem volna egy kis Deezer & Chill-t elvezni, erre a gepem kozolte, hogy akkor most o is akar egy kis szeretetet, reinstall. A, csak egy kicsit voltam ideges, es egeszen halkan kiabaltam. Meg mindig nem jo, de mar bevettem a leszarom tablettat, mert ha tovabb idegelem magam, akkor holnap nem fogok munkaba menni. Van Deezer, ohet a chill.

  5. Ez tényleg peches hétnek látszik innen…
    Mindenesetre nálam gyakorlat, hogy a bankkártyákról lekaparom a 3 (esetleg 4) jegyű kódot, ami a legtöbb esetben szükséges az internetes vásárlásokhoz. Ezzel nyerek egy kis időt a letiltáshoz (bár még soha nem hagytam el kártyát, de ami késik, nem múlik).

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *