Szóval vasárnap

Tekintve, hogy két hét múlva lesz a házassági évfordulónk, csak éppen egyik hétvégén sem fogunk ráérni, így a mostanira raktunk be egy szolíd, pasztellszínű megemlékezést.

Azzal kezdtük, hogy délelőtt bringáztunk együtt két órát.

Utána kipihentük magunkat (lsd korábbi kép), majd jött egy nagyon szolíd, kétemberes kerti grillezés.

2016-09-25 13.14.18

2016-09-25 13.28.15

Amiben nem is maga a grillezés volt a buli, hanem az, hogy amíg molyoltunk a tűzhely körül, elfröccsöztünk két üveg rozét és beszélgettünk. Majdnem egész délután. Nem tudom, ti hogyan éltek, de a hétköznapok során valahogy elmaradnak a beszélgetések. Kommunikálunk a legsürgősebb dolgokról, történnek felszínes verbális simogatások, de beszélgetés, az nem. Ahhoz neki kell készülni, arra időt kell szánni. Sokat.

Nos, ez volt most a kölcsönös ajándékunk egymásnak.

3 thoughts on “Szóval vasárnap

  1. Mennyire igaz…

    Mi is a feleségemmel csak rohanunk egymás mellett, reggel rohanás, este, túlóra minden…sokszor úgy kell összeszednünk a “józan eszünket” hogy felébredjünk ebből a lázálomból, hogy azért egymásnak is élünk, nem csak egymás mellett egy “munkaközösségben”

    Ilyenkor vannak nálunk hajnali 4-ig önfeled beszélgetések :)

  2. En ezt egy kicsit arnyaltabban latom. Ahhoz, hogy hosszu, mely es tartalmas beszelgetesek legyenek, ahhoz ezek kozt a beszelgetesek kozt kellenek a rohanos napok is, kell a szunet, hogy felgyuljon, leulepedjen, megerjen annyi anyag, amiert mar erdemes is idot szakitani a beszelgetesre, es hogy megszulessen az igeny is ra. Mert barmilyen tajekozott is az ember, barmilyen ingergazdag kornyezetben el, ha nem lennenek a szunetek egy pont utan ezek a beszelgetesek felszinesse, rutinszeruve valnanak, elveszne a varazs.

    • Részben igazad van. A kérdés az, hogy kiben mennyi mondanivaló ragad benne, ezekből mennyi marad meg akkorra, amikor leülnek beszélgetni. És persze milyen sűrűn ülnek le beszélgetni.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *