FlickR

Igérem, ez az utolsó írás, utána elengedem a témát.

Ha eddig ekéztem a google-t, most dicsérek is. (Nem őket.) Tudom, egy friss kapcsolatban minden rózsaszín, de az, hogy már nem robban fel a fejem reggelente, leginkább annak köszönhető, hogy kezdek elégedett lenni.

Valamikor a FlickR-t azért hagytam el, mert béna volt.

A free változatban limitált volt az albumok száma. (3 vagy 5, a fene sem emlékszik.) Emiatt hízott fel az egyik albumom olyan 7000 kép körülire. Mondanom sem kell, hogy nem lehetett kezelni. Most korlátlan számú albumom lehet, sőt, beújítottak egy kollekció nevű izét is, azaz külön tudom szedni az utazgatós albumokat (melyeket szeretném, ha nézegetnétek) a blogot támogató albumoktól (melyeket semmi értelme albumként nézegetnetek) és a régi, érdektelen albumoktól (melyeket már én sem nézegetek).

Voltak tárhelyproblémáim is. Ez már a múlté, az ingyenes verzióban is 1 TB a határ.

Fáztam egy kicsit a feltöltéstől, hiszen az UploadR alkalmazás fizetős lett, de kellemesen csalódtam: a webes felületű feltöltő kifejezetten hatékony, kényelmes, gyors. Úgy, hogy gyakorlatilag nulla időm van rá, 2012-ig visszamenőleg felraktam az albumokat. Ehhez képest a Picasa egy kalap szemét, a kiszámíthatatlan szinkronizációjával.

Az albumok megtekintése, linkelhetősége, a képek beágyazása gond nélkül működik. (Itt van némi problémám, a kollekción belül az albumok thumbnail képe elég kicsi: nem gusztusos, nem csalogatja kattintásra a látogatót. De ez legyen a legnagyobb bajom. Az albumok már tök jól néznek ki.)
A menürendszer egy kicsit kaotikus, de már megtanultam.

Végül a legeslegeslegnagyobb előny: nincs benne a google infrastruktúrában. El sem hiszem, mekkora könnyebbség. Nem kell szarakodnom a G+ megosztással (ekkor simán letükrözte a képeket egy másik albumba is), nem szarja tele az albumaimat mindenféle erőltetett, de kitörölhetetlen albumokkal, a látogató ugyanazt látja, amit én (a google esetében én a Picasá-t láttam, a látogatók már valami G+ felületet, melyből a google photos lett). Önállóan működik, nem akar mindenáron – a felhasználót is maga alá gyűrve – Facebook lenni.

Szóval egyelőre jó. Félek, hogy túl jó is ahhoz, hogy egy idő után ne tegyék tönkre.