Stílusosan

– Te, Béla, nem kéne kirakni ezeket a táblákat. Valami nem stimmel velük.
– Na és? Nem azért fizetnek, hogy gondolkodj. Add ide a villáskulcsot!

A tábla egyébként csak stílusos megkoronázása annak a méretes szarakodásnak, melyet az önkormányzat a Béke tér környékén bemutat.

Ha nem ismered a környéket: itt készült a fénykép.

Magán a Béke téren két, meglehetősen forgalmas út keresztezi egymást: egyfelől az Üllői, másfelől a Királyhágó. Ez utóbbi a Pestimrét Pestlőrinccel összekötő főút, az Üllőit meg gondolom mindenki ismeri. A kereszteződés lámpás, de az Üllői út sokkal erősebben preferált. Mind a rákanyarodásra, mind a lekanyarodásra igaz, hogy max 3 autót enged, de azokat is csak akkor, ha mindegyik sofőrnek penge a reflexe. Régebben a téren volt egy negyedkörívnyi út, melyen meg lehetett gyorsítani a felkanyarodást. De ugyanez az út tudta azt a varázslatot is, hogy belecsatlakozott egy utca a kertváros felől és a térhez közel kialakítottak vagy harminc parkolóhelyet. Ezekre szükség is volt, hiszen a téren van egy elég nagy Spar, egy Posta, egy szerelvénybolt és még vagy tíz kisebb üzlet, parkolóhely viszont nem nagyon.

Na, ekkor jött a zseniális terv: térkövezzük le a teret. Megcsinálták. Letérkövezték azt a bizonyos íves utcát is. Parkként nem nyertek vele sokat, hiszen fák eddig is voltak a téren. A gyalogosok nem vették birtokba, hiszen akárhogyan nézzük is, elég forgalmas utak metszéspontjában van, nem az a hely, ahol szívesen üldögélnék órákat.

Az autóforgalom viszont olyan, mint a víz, ha egy helyen elszorítják, másfelé folyik. Jelen esetben be a kertvárosba. A kialakított parkolókat immár csak innen lehetett elérni, az Üllőire/Üllőiről történő kanyarodást is egyszerűbb a kertvároson keresztül megejteni, mint hosszú perceket várni a lámpánál.
Gondolhatod, hogy a helyben lévők mennyire örültek neki. Kaptak egy semmire nem jó térburkolást, cserébe ráment a forgalom az addig csendes utcáikra.

Az önkormányzat persze reagált. Jött a csodafegyver: egyirányúsítsunk. Ha már az egyik ponton elbarmoltuk a közlekedést, a másik helyen barmoljuk el még jobban, ne érje meg arra menni autóval.

Na, ezt látjátok a fenti ábrán. Ez egész konkrétan annak az útnak a túlsó vége, amelyik régen az íves utcába vezetett és melynek a térhez közeli részén a nélkülözhetetlen parkolóhelyek lettek kialakítva. Csak, hogy biztosan érthető legyek: a tér melletti parkolókat _csak_ ebből az utcából lehet elérni. A szerelvénybolt udvarát, ahová teherautókról szokták lerakodni az árut, _csak_ ebből az utcából lehet elérni.
Ehhez képest…
Már eleve az egyirányú út – zsákutca kombináció is elég fura. Maximum akkor hihető, ha az út végén egy autóbontó van. Mert az utcából szabályosan kijönni tutira nem lehet. És erre a nonszenszre még rátették a behajtani tilos táblát, mint aduászt.
Nem lennék az utcában lakók helyében.

8 thoughts on “Stílusosan

  1. A múltkor mentem egy tömítésért a szerelvényboltba, hát pár másodpercre megálltam a táblacsokor előtt, vajon drága lesz a cucc vagy megúszom ? Ugyanis a belső végén van egy hivatalos rendőrposzt, ahol megadott időben még rendőrnek is kéne lennie.

  2. Az az! Abban vannak a táblások, akik minden nap kijönnek a közeli kereszteződésbe felszerelni a kresztáblákat, és a kukások, akiket rendszeresen megszívatnak a hülyén felszerelt táblákkal. :)

    Azért azt nem gondoltam volna, hogy a Janikovszky Éva-féle, nyilván életből merített, de mégis csak fikció ennyire konkrétan valóra válik, és épp a XXI. században. :)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *