Zakopane 04/09

2016.03.11; péntek

Megvolt a darts. A fejemben pedig lassan átalakultak a dolgok: az “itt vagyok a világ végén” hangulat átváltozott “itt vagyok máshol, egy otthonos helyen” hangulattá. A változás lassan történt: az, hogy reggelente át tudom futni a sajtót, az, hogy levelezgetünk Nejjel és képben vagyok, mi történt otthon (és történnek dolgok, rendesen), mind-mind rombolt egy kicsit a világvége érzésen. De tegnap este, ahogy feküdtem a párnákkal felpolcolt ágyban, néztem a laptoptévén a magyar adást a dartsversenyről, néztem a háttérben a pokrócba burkolt kanapét, a faborítású szobát, valami olyan otthonos érzés töltött el, mint amikor nagyon kicsi voltam és még a nagyszüleimnél laktunk. Ez már egyáltalán nem világvége érzés volt, nem, sokkal inkább egy máshol-otthonos.

És akkor megint egy kicsi technika tegnapról. Próbáltál már stream-et keresni a darts PL fordulókhoz? Nekem olyan nosztalgiahangulatom lett tőle. Mint amikor az internet hőskorában minden fizetős volt, a pucér nők meg különösen, az emberek persze keresték a kiskapukat, de a kiskapuk mellett ott álltak az internet rosszfiúi, virnyákokkal, spyware-ekkel felszerelve. Na, ugyanez van, ha ingyenes adást keresel egy darts PL fordulóhoz. Ha biztonságos böngészőt használsz, akkor nem működik semmi, azon kívül, hogy bevadul az Adblock számlálója. Ha átváltasz Internet Explorerre, akkor meg csak ugrálnak az ablakok. A legtöbb azt mondja, azért nincs stream, mert be kell jelentkezned egy accounttal. Ha nincs, akkor csinálj. Gyorsan összedobtam egy gmail-es postafiókot, majd azzal próbáltam regisztrálni egy újabb felugró, tökismeretlen site-on. A második ablakban már kérte a bankkártya adataimat, bár próbált megnyugtatni, hogy nem fog levonni semmit, csak úgy kellenek neki ezek az infók. Aha. Én meg eddig David Bowie-val táncoltam a falvédőn. Szóval ennyi. Kész szerencse, hogy a PDC Hungarian Fan Club FB oldalán bedobták a linket, ahol a Sport TV streamel (vagy valaki illegálisan, a fene sem ismeri már itt ki magát), végül így sikerült. (Már csak itthon esett le, hogy van TVGO accountom. A Windows10-en ugyan nem megy – hülye Telekom a directx9 moduljával – de mobiltelefonon igen.)

A reggeli zuhanyzáshoz azért kell némi elszántság. A fürdőszobát utólag tákolták a faházhoz, vékony deszkából. Fűtés nincs, odakint pedig minusz négy fok van. Illetve minusz, azaz nincs.

Reggeli kávészivar a patak partján. Melegítő, polár felső, télikabát. Erre a szomszéd faházból kijött egy fazon rövidnadrágban, pólóban és elment valahová. Még az is lehet, hogy fel a hegyre.

Úgy jöttem ki, hogy kipróbálom Márai módszerét. Most az van, hogy korán kelek (6-7 között), reggeli, utána délig írok. (A háttérben Cave, Cohen, Lou Reed.) Ekkor jön egy 2-3 órás séta, ebéddel, utána délután már csak olvasás, illetve naplóírás. Egyedül Márai esti borozásai maradnak el, érthető okból. De egyébként eddig működik a módszer. A legfurcsább az egészben az, hogy ugyanezt már többször is elhatároztam a munkámmal kapcsolatban, de ott sohasem tudtam betartani. Valószínűleg az nem érdekel annyira, mint a történetek kitalálása.

Az időjárás velem van. Akkora a köd, hogy délelőtt tízkor lámpát kellett kapcsolnom, hogy lássam a billentyűzetet.

Ma egy teljesen friss témát vettem elő. Hogy mennyit röhögtem a kibontásán.

Elég durván lehűlt a levegő, legalább 5 fokkal, így az átlag beállt nulla köré. Vagy a szivarból lesz kevesebb, vagy a vodkából több.
Vettem még három pár gyapjúzoknit.
A piacon nem az az eladó volt, akivel már olyan jól megértettük egymást, hanem valami vénséges öreganyó. Mutattam, hogy zoknit szeretnék, majd mutattam, hogy magamnak. Erre felemelte az öklét és elém tartotta. – Fistbump? – futott át az agyamon, majd hozzáütöttem az enyémet. A vénasszony fogatlanul felröhögött. Aztán megfogta az öklömet és körétekerte a zoknit. Nem érte át a talprésze. Erre elővett egy nagyobbat. Az már jó volt. Ennyit a méretkeresésről. Aztán mondtam neki, hogy kérek fehéret is (bjélij), erre bólintott és felírta egy papírra a zoknik árát. Lehet, hogy nem tökéletes a kiejtésem.

Egy pillanatra felvillant a Gubalovka teteje. Még az is csupa hó.

Fiat 500-as városi terepjáró. Azaz SUV. Egy extrém mini autóból. Ez az egész kezd kicsúszni a kontroll alól. (Vájtfülűeknek: Töpfler, gigamion, Pekingi Kacsa.)

Tök jó a kajáldákban meglepődni, amikor kiadják az ételt. Ma például a neve alapján sváb fasírozottat rendeltem, erre kaptam egy rántott húst, reszelt répa, káposzta körettel és darált főtt tojással. Jó volt.

Péntek délután és megtelt a telep. Egész héten alig láttam embert, most meg ha kiülök a patakparti padra, ötpercenként megy a dzsindobre.

This entry was posted in Utazás.

One thought on “Zakopane 04/09

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *