Azok a mélyértelmű szólások

Tegyünk a boncasztalra egy újabbat.

Olyan, hogy idő, nem létezik. Csak óra van.

Olyan mélyértelmű, nem? Az életnek van egy rendje, és csak mi emberek találtuk ki magunknak az időt, rajtunk kívül minden más lény csak éli az életét.

Természetesen én nem így gondolom. Attól, hogy valamit mérünk, vagy nem mérünk, attól még létezik. A mókusok tudják, hogy jön a hideg, tudják, hogy be kell tárazni a téli álomhoz. Lehet, hogy nem órában, percben mérnek, de észlelik az idő múlását. Másfelől, próbáld meg áttenni a fenti mondatot egy másik koordinátarendszerbe. Távolság nem létezik, csak mérőrúd. Háát, azért ez elég nagy marhaság. Pont akkora, mint az eredeti mondás.
Vegyük észre, hogy a különbség a számok kitalálásánál van. Mi, emberek bevezettük a számokat, mert hasznosnak tűntek. Miért is? Azért, mert a segítségükkel mérni lehetett. Bármit. Speciel az időt is.
Arról lehet vitatkozni, hogy jobb-e az élet attól, hogy mérünk dolgokat, amikor mérés nélkül stresszmentesebben élhetnénk. Amíg minden jól megy. Utána meg szopunk. De ha az egészet ráfogjuk a Repülő Spagettiszörnyre, akkor megint eldobtuk a stresszt. Nem a mi hibánk, nem nekünk kellett volna előre gondolkodni, előre tervezni. Számolni.

Jut eszembe, érdekes következménye lehet, ha egy kicsit sarkítunk. Azt mondtuk, csak azok tudnak mérni, akik ismerik a számokat. Rajtunk, embereken kívül, más nem használ számokat. Azaz mások nem tudnak mérni. Semmit. Ha ezt összevetjük a nyitó állítással, akkor az embereken kívül senki nem tud mérni, azaz az embereken kívúl más számára nem létezik semmi.
Azért ez elég bátor állítás.

4 thoughts on “Azok a mélyértelmű szólások

  1. Röviden: ez afféle félreértelmézese egy félreolvasott mondatnak.

    Hosszabban: Már amikor először olvastam a nevezetes szólást, már akkor gyanús volt, mert még csak nem is frappáns, inkább suta. Aztán a levezetés is az volt, mert a saját időérzékelést összevetni a másodpercmutatóval talán lehet érdekes, de nem vezet sehova.

    Később, amikor volt rá időm, körbenéztem, hogy mi is ez mondás. Az egy dolog, hogy én sohasem hallottam (ami semmit sem jelent), de ugye ott van a net! … de sajnos ott se látott ilyet senki. Ellenben találtam egy hasonlót:

    “Az idő valójában nem létezik, csak egy absztrakt koncepció a fejedben. A jelen pillanat az egyedüli ami van.”

    Ez pedig egészen mást jelent, főleg a hozzáadott második mondattal együtt.

  2. Hát… remélem nincs harag, ha azt mondom, hogy ez szólásnak akkor is suta. Az eredeti is inkább az lehetne, hogy “Az idő nem létezik, csak az óra”.

    De nem csak ezzel van a baj, hanem az analógiákkal is:
    – a mókus nem az időt érzékeli, hanem a környezet változását. Ezért van az, hogy Angliában ugyanaz a faj nem alszik téli álmot. Vagy: egyre több gólya marad télen Európában, és lehetne folytatni a példákat.
    – a távolság és mérése mint hasonlat csábító lehet, de félrevisz. A távolság még egy “megfagyott” Univerzumban is létezne és mérhető lenne, míg az idő nem.

    A mondás arra utal, hogy ne legyél az óra által mutatott idő rabszolgája, ahogy az emberiség élete sem volt az a modernitás előtt. Nem véletlen, hogy a “perc-emberke” és a “15 perc hírnév” is a 20. században került elő.

    Egyébként béke és remélem gyógyul a kezed.

  3. Tulajdonkepp az ember se az idot erzekeli, mert az ido, mint olyan, erzekelhetetlen. A bekovetkezett valtozasok (pl. az ora szamlapjanak megvaltozasa, a nap allasa, a madarcsicser megjelenese/elhallgatasa) adja meg az alapot az ido erzekelesehez, es ez mind-mind alapvetoen a kornyezet valtozasa.

    Az, hogy “Olyan, mint ido nem letezik” szigoruan tudomanyos szempontbol persze hulyeseg. De ha atertelmezzuk, es az idonek tulajdonitott viselkedeseket (“rohan az ido”, “lassan telik az ido”) ertjuk ez alatt, akar meg igaz is lehet az allitas, hiszen olyan entitas, mint ido, nem letezik. A “csak ora van” resz pedig igazabol szerintem inkabb arra utal, hogy mindez inkabb a mi belso ertekrendunk miatt van igy, azert, mert annyira fontosnak tartjuk ezt a kepzeletbeli entitast, hogy meg merni is kezdtuk az idot, ami egy ongerjeszto folyamat. Minel tobbet foglalkozunk az idonek gondolt entitassal, annal kevesbe van eselyunk rajonni, hogy inkabb a sajat fogalmainkat kellene atertekelni.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *