Plicit

Bringázás közbeni gondolatmenet.

Mi is a különbség az explicit és az implicit hozzáállás között?
Nézzük meg egy példán. Kerékpárral haladsz, mellékútról keresztezel egy főutat. Szemből jön egy csuklós busz, szintén keresztezi a főutat, kicsit már be is lóg.
Ha explicit módon viselkedsz, akkor lelassítasz, benézel jobbra-balra és csak akkor mész át a kereszteződésen, ha sehonnan sem jön semmi. Ha implicit módon viselkedsz, akkor úgy okoskodsz, hogy a buszvezető már szétnézett, azaz ha ő elindult, akkor bátran mehetsz te is, különösen úgy, hogy a busz blokkolja a főutat, tehát még ha jönne is valami, annak meg kell állnia. Gyakorlatilag a busz védőszárnya alatt mész át a kereszteződésen.

Az explicit/implicit fogalmakat egyébként matematikai bizonyítások során ismerhettük meg. Az explicit megoldás az volt, hogy addig tekergettük a bizonyítandó állításpárt, amíg ki nem derült róla, hogy az egy azonosság. (Vagy éppenhogy nem.) A lényeg, hogy a bizonyíték ott volt, feketén-fehéren. Meg lehetett fogni. Implicit esetben csak közvetett bizonyítékod keletkezett: egyenként bebizonyítottad minden szóbajöhető lehetőségről, hogy hamis, azaz csak az lehet igaz, amiről a bizonyítandó állításpárod szól. (Leegyszerűsítve – és lebutítva: ha egy egyenlet megoldásánál kijött, hogy x=2, az explicit megoldás. Ha úgy oldottad meg az egyenletet, hogy feltételezted, miszerint x nem egyenlő kettővel, majd erről bebizonyítottad – minden szám esetén – hogy nem igaz, akkor x csak kettő lehet.)
Tulajdonképpen mind a két megoldás jó. Csak éppen nem egyformán. Tudás szempontjából a ‘minden’ kifejezés sajnos nem egzakt. Egész egyszerűen nem lehetünk biztosak benne, hogy a ‘minden’ vizsgálatakor tényleg mindent számbavettünk. Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmünket. Vagy lehet, hogy van valami olyasmi, amit a tudomány jelenlegi állása szerint nem ismerünk, nem tudunk róla, hogy létezik. De létezik.

Térjünk vissza a kerékpáros példához. Tételezzük fel, hogy az implicit gondolkodást választottad és úgy döntöttél, fékezés nélkül átzúgsz a busz védelme alatt. Igenám, de jobbról jön egy autó, a sofőr elbambul és belezúg a busz oldalába. Illetve, így, hogy belerongyoltál a kereszteződésbe, téged passzíroz bele a buszba. Meghaltál. Mert rossz matematikai bizonyítási módszert választottál.

6 thoughts on “Plicit

  1. Bringázás közben el szoktam gondolkodni mindenféle hülyeségen. Akkor sokkal jobban megy.

    Bármit feltételezhetsz. Ez a te szabadságod. Az már más kérdés, hogy mihez kezdesz ezzel a feltételezéssel.

  2. Alapból implicit módon közlekedek, szabad időmben meg azon gondolkodok, hol van a hiba az adott implicit szituációban. Mert tényleg baj lehet belőle, láttam már olyat :)

  3. Amúgy durva látni, amikor az ilyen szituból baleset lesz.
    pl
    Kerepesi út, kocsisor araszol kifelé, napfényes szombat délután. Középen a két sáv között több motoros előzget. Mellékutcából jobbról érkező alacsony sportkocsi indexel balra. egy pillanatra valaki megáll, a sportkocsi kifordul balra a befelé menő sávba.
    Én meg ott ülök 4-5 autóval hátrébb és látom hogy jön egy motoros és 2 másodperc múlva ütközés.
    Motoros lerepül, csúszik egy kicsit az aszfalton, szerencséjére nem kerül szemből jövő autó alá.
    Egyik sem látta a másikat és az araszoló kocsisorban a pillanatnyi megállást esély sincs a motoron észrevenni. Csak implicit feltételezte hogy védi őt a kocsisor és csak azokat kell figyelni.
    Amúgy nem lett baja, a két jármű tört alaposan.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *