Polos

Becézze őket a hóhér.

Ősz. Vénasszonyok nyara. Poloskaszezon.

Tegnap kora délután beléptem a hálószobába. Láttam néhány poloskát az ablakon, papuccsal lecsapkodtam. Aztán láttam egy darazsat is, na azzal nem viccelünk, darázsirtó spray. Rendben is lett volna, de ekkor az ablak melletti lambéria alól elindultak kifelé az izgatott poloskák. Olyan 30-50. Döbbenten néztem. Ilyen számban még csak lecsapkodni sem lehet őket, max leütök ötöt, de a többi szétrepül a hálószobában. Viszont… láthatóan nem kultiválták a darázsirtó spray-t, hiszen az kergette ki őket. Hátha. Eddig ugyanis nem volt ellenszerük. Rájuk fújtam a teljes flakkont, aztán kimentem. Negyedóra múlva vissza. Mindegyik ott feküdt megdögölve a párkányon. Huh.

Vacsora után kiültem a lugasba olvasgatni. Megláttam egy darazsat, mely a nappali ablakán lévő redőnytokba bújt be. Nehogymár. Most irtattunk darázst. Gondoltam, letesztelem. Volt a közelben egy majdnem üres spray, beküldtem. Darázs ugyan nem jött ki, de 50-60 poloska igen. És falkában elindultak felfelé a falon. Egyenesen a hálószoba másik – nyitott, de szúnyoghálóval védett – ablaka felé. Na, ez nem tréfa. A nappaliból felkaptam egy bontatlan spray-t, rohantam fel. Mire felértem, mind az ötven poloska _bent_ volt a hálószobában. (Nagy rovarnak tűnnek, de valójában igen laposak. Nagyon kis réseken is be tudnak jönni.) Rájuk fújtam az egész flakkont, majd kijöttem. Negyedóra múlva vissza. Nagy részük megdöglött, az elmenekülteket lerendeztem papuccsal.

Este sörözés néhány volt kollégával. Tizenegy körül értem haza, még odaültem a nappaliban a gépemhez, átfutni a netet. Meleg volt az éjszaka, gondoltam ablakot nyitok. Nagy duplaablak, szúnyoghálóval védve. Ahogy kinyitottam, szaladgált vagy hat poloska, gyorsan elrendeztem őket a papuccsal. Leültem, olvasgattam. Volna. Mert két-három percenként meghallottam azt a bizonyos alacsony frekvenciás kitindörzsölős szárnyhangot, mely jelezte, hogy egy újabb poloska indult el szétnézni a nappaliban. Egy idő után elegem lett. Ezen az ablakon is van redőnytok, belefújtam a darázsirtóval. Aztán elkerekedett a szemem. Olyan 80-100 poloska masírozott elő. Rögtön rájuk is küldtem a teljes flakkont, majd nekiálltam az elmenekülteket vadászni. Közben rá-ránéztem az ablakra és láttam, hogy apránként még előjött vagy ötven. Bontottam egy újabb flakkont. Kaptak azok is. Meg az utánuk előbújók is. Ez volt az utolsó flakkon a házban, miután elfogyott, utána már csak a papucs maradt. Olyan hajnali kettőig küzdöttem, mire vége lett. A nappaliban csend volt. És hullaszag. Ha szagoltál már csak _egy_ döglött poloskát is, akkor tudod, mennyire kellemetlen, erős szaga van. Na, itt döglött poloskából volt vagy kétszáz. És a két flakkon darázsirtó sem volt rózsaillatú. Rögtön át is értékeltem a helyzetet: eredetileg a nappaliban szándékoztam aludni, mert itt vagy öt fokkal hidegebb van, mint az emeleten, na meg némileg zavart a hálószobában lévő százegynéhány döglött poloska. Százegynéhány. Amikor a nappaliban hirtelen duplaannyi lett.

Nos, most így néz ki a lakás. Összetakarítani még nem lehet, meg kell várni, amíg kiszáradnak a dögök. (Egyébként csak kipréselném, szétmaszatolnám azt a rohadt büdös váladékukat.) A tegnapi napból kiindulva valószínűleg ezt el kell játszanom az összes ablakkal: a földszinten a redőnytokok, az emeleten a lambéria miatt. Mégsem vagyok elkeseredve. Nagyon nagy előrelépés, hogy találtunk egy vegyszert, amely hat rájuk. Évek óta küzdünk az egyre durvább hullámokkal. Ahogy egyre melegebbek a nyarak és enyhébb az ősz, meg a tél, úgy szaporodnak egyre jobban ezek a dögök. Baromi kellemetlen úgy ki-be közlekedni a házba, hogy mindig le kell ellenőrizni az ajtókat és lecsapkodni a rajtuk lévő poloskákat. Ugyanannyira kellemetlen úgy kezdeni a reggeli zuhanyzást, hogy a fürdőszobában lévő 5-6 poloskát agyon kell ütni. A teraszt gyakorlatilag elfoglalták, senkinek sincs kedve kiülni a poloskafelhőbe. (Odasüt a nap, meleg a fal, imádják.) Évek óta keressük, mivel lehetne ellenük harcolni, de nem találtunk semmit. A neten kétféle ‘válasz’ létezik: vagy az, hogy nincs ellenük semmi, vagy az, amikor széplelkek felháborodnak, hogy miért akarja valaki megölni ezeket a bumfordi, ártalmatlan rovarokat? Nos, lehet, hogy bumfordiak, lehet, hogy ártalmatlanok, de amikor százasával özönlik el a lakást, az már sok. Pedig észrevehetnék azt a tömérdek hullát és megérezhetnék, hogy ne jöjjenek ide, mert itt gyűlölik őket. De jönnek.

Legszívesebben felhúznék egy drótkerítést a ház elé.

3 thoughts on “Polos

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *