Dignitás

Azaz méltóság. Az, ami egyre keményebben veszik ki a világból. Mire gondolok? Pl. Facebook. Valaki leírja, hogy milyen nagy dolgot csinált. A kommentek között a gyerekkori haverja egyből reagál rá: “Nagy vagy, pöcörő!”. Nézem a megszólított illető profilját: jó hatvanas úriember, ápolt, ősz szakállal, öltöny, nyakkendő, értelmes tekintet. És egyben pöcörő is.
Egy csomó ember bejelöl, olyan is, akit talán egyszer, ha láttam, de láttam, tehát nem illik visszautasítani. Ezáltal látom mindenféle emberek lájkolásait, sőt, a mindenféle emberek mindenféle ismerőseinek a lájkolásait is, olyan emberek bejegyzéseinél – a bejegyzéssel együtt – akikről halványlila fogalmam sincs. Tök ismeretlen emberek magánéletébe tekinthetek bele, mit tekinthetek, egyszerűen kíméletlenül a képembe nyomják az intim szférájukat. A pöcörőjüket. Na, így, ilyen környezetet megszokva, nehéz lesz méltóságot kinevelni magunkban. Pedig egy picire mindenkinek szüksége lenne.

13 thoughts on “Dignitás

  1. De ezt meg tudod oldani te is a facebookon, csak le kell tiltani a nem igazán ismert ismerősök bejegyzéseit. És utána nyugalom van.

    (Nem vagyok ám ilyen tájékozott, csak a gyerekek így szokták csinálni…)

  2. Ennél komplikáltabb. Ha például van egy közeli ismerősöd, akire kíváncsi vagy, de az illető hiperaktív az FB-n, akkor csak úgy dőlni fognak rád ismeretlen emberek bejegyzései, az ismerősöd kommentjei, lájkjai miatt.

  3. Nálam irdatlan kemény szűrő van. Ha bármelyik ismerősöm egyszer olyat tol a képembe, ami zavar, méltóságomban, meggyőződésemben sért vagy egyszerűen csak nettó hülyeség, akkor beikszelem, hogy ne lássam a bejegyzéseit. Ha ezt követően még egyszer megjelenik az üzenőfalamon valahogy valami marhasággal, akkor törlöm az ismerőseim közül. Nagy boldogság volt számomra a chemtrail-őrület, mert rögtön felére csökkent az ismerőseim száma :).

  4. Ezt én is csinálom, a kábé 300 ismerősömből jó, ha húsz maradt, akit követek. Nem ezzel van a gond. Pl. a kedves, okos ismerősöm bekommentel valami ökörnél, vagy csak nyom egy lájkot a negyvenkettedik krumpli formájú kisgyerekre valahol és egyből megjelenik minden nálam is. Az ismerőst krúgni nem akarom, azt meg nem tudom beállítani, hogy ne lássam az ő szociális sürgés-forgását.

  5. “Egy csomó ember bejelöl, olyan is, akit talán egyszer, ha láttam, de láttam, tehát nem illik visszautasítani. ” – már miért nem…? Ne keverjük JoeP-et Józsival. Legyen két külön profil – a blognak és neked… Az egyikben az jön fel, aki tényleg ismerős, barát. A másikban meg aki bejelöl9 a blogot, azt visszajelölöd…
    Egyébként a pöcörő – az én szememben – pozitiv dolog… van valaki, aki akármilyen nagy kutya is lett a szakálas mester, emlékezteti rá (hogy Pista barátom idézzem), “ő is tyúxarosan ette a zsíroskenyeret kiskorunkban…”. Mert ha valaki egy barom, de ezt senki nem mondja meg neki, esélyt sem kap rá, hogy ne legyen barom…

  6. Ezt most ne keverjük össze. A blog FB oldalán _mindenkit_ visszajelölök, hiszen az csak egy prompt elérésről szól. Az egész, amiről eddig beszéltünk, az a privát FB-re – a Józsira – vonatkozik. (Ha eddig nem tűnt volna fel, már van külön FB profilja a blognak.:)
    Értem én, emlékeztesse, de ne előttem, vadidegen előtt. Ahogy mondani szokták, ez eggyel több információ, mint amire szükségem volt. Nekem az ismeretlen szakállas úriember maradjon meg úriembernek. Méltósággal. Nem érdekel, hogy szűk haveri körben hogyan címezik egymást.

  7. Erre éppen ma röhögött a szemembe a Facebook. Öcsém sógora belájkolta egy ismerősének egy bejegyzését, melyben az ismerőse megosztott egy linket. És ez, mármint az ismerős ismerősének a megosztása megjelent az én hírfolyamomban. (Miért!?) Csakhogy a megosztott link az egyik régebbi írásom volt a blogról. Azaz szép hosszú kör után visszatértem magamhoz. Ha nincs ez a ‘mindent odatolunk az orrod alá’ viselkedése az FB-nek, akkor soha nem szerzek tudomást erről a megosztásról… de ez a ritkább. A legtöbbször ismeretlen emberek érdektelen bejegyzései szennyezik a hírfolyamomat.

  8. Alapvetően igazad van. Viszont szerencsére a facebookot nem kötelező használni (legalábbis egyelőre). Én is tök jól megvagyok nélküle.
    Van az a mondás is, hogy aki korpa közé keveredik… :)

    @meow: ez a szűrő még a te irdatlan kemény szűrődnél is sokkal keményebb… :)

  9. @S.E.: az a baj, hogy rákattantam egy FB-s játékra :). Tudom, ti itt mind informatikusok vagy hasonlók vagytok, és természetesen nem játékra használjátok a gépeket, de én, buta bölcsész bizony függőségig imádok játszani. És sajna, FB alatt van egy-két nagyon jó játék :).

  10. @meow: nincs semmi bajom azzal, ha valaki fent van a facebookon.
    De ha már játék: nem tudtok ajánlani egy Windows alatt rendesen játszható Galaxian (vagy ahhoz nagyon hasonló) játékot? Akár még fizetnék is érte, ha előtte ki lehet próbálni.

  11. @SE: dobjal fel egy mame -t, aztan jatszhatod az osszes jatektermi gal*.* -t.
    de mehet a phoenix vagy a vanguard is.
    utobbiban a legkiralyabb a Star Trek TNG nyitozene :)

    es hogy ontopic legyek, vesszen az FB :)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *