Joszip Broz Tito, a díszfenyő

Volt az udvarunkon egy nagyon nagy és kifejezetten szép fenyőfa. Az a dús levelű, élénkzöld fajta. Nagyon jól érezte magát, nőtt is, mint a bolondgomba. Olyan 15 méter magas lehetett, jelentős részét borította be az udvarnak. Nem is élt meg alatta semmi, a talajt vastagon borította a tűlevél avar. Rend volt.
Csakhogy a túl gyors növekedés megbosszulta magát. A fenyőknek eleve nem túl erős a gyökérzete, ha gyorsan nőnek, akkor hajlamos a gyökér lemaradni. Pontosan ez történt itt is, a fenyő elkezdett dőlni a ház felé. Ki kellett vágni.
A helyén épült ki a tűzrakó hely, a pad, a lugas és az azáleamező.
Csakhogy. Amióta nincs itt a főnök, elszabadult a pokol. A gyomnövények teljesen bevadultak. Azon a helyen, ahol annyira kemény volt a talaj, hogy azt hittem, nem él meg semmi, hirtelen szárba szöktek mindenféle zöldek. Ezek folyamatosan harcolnak egymással: vadvirágok, ordas nagy kórók, gyombokrok a szapora füvekkel. Az egyik sarokban az egyik áll jobban, a másikban a másik.
Nem is lesz béke addig, míg külső hatalomként be nem avatkozok a glialkával.

12 thoughts on “Joszip Broz Tito, a díszfenyő

  1. Zsúfolt a placc, a fűnyíró nem megy be, a szegélynyíró is éppenhogy. Kézzel szoktam tépkedni gyökerestől, de még ez is reménytelen. (No meg fárasztó.) Akkor már inkább a glialka. (Nagyrészben le van kövezve, de a gyomot ez sem zavarja.)

  2. Vagy fügét. Tavaly minden mindegy alapon egy csesznye kis fügevesszőt elásott a zuram, mindenféle más közé, hogy valami majd csak lesz belőle. Most akkora, hogy minden mást kenterbe ver a környéken, alatta már a fű is döglődik, gyomnak esélye sincs. Cserébe gyakorlatilag kora nyártól késő őszig folyamatosan hozza a terméseit.

  3. @meow: Jó is az a füge, csak az áttelelésére vigyázzatok. Nálunk van kettő, ebből az egyiket már sikerült átrugdosni a kritikus időszakon, de a másikkal még kinlódok. A füge ugyanis azt csinálja, hogy gyorsan megnő, aztán télen a föld feletti része kipusztul, de gyorsan hoz újabb hajtásokat, nyáron megint megnő… és ez megy a végtelenségig. De ebből soha nem lesz igazi fügefa. Az egyik télen beburkoltam a cserjét egy kívül nylon, belül szivacsos hővédő fóliába, akkor nem pusztult ki, túlnőtte magát és azóta már iparkodik. Mármint az egyik. A másikkal még küzdök, mert azóta nem találtam ilyen fóliát, amiket meg ajánlottak helyette, az nem vált be. (Ja és persze télire a gyökerét jó alaposan be kell mulcsolni.)
    Viszont egyáltalán nem olyan határozott, mint Tito volt. Ez alatt vidoran nő a fű és a gyom.

  4. Ja, és azt el is felejtettem írni, ez a rész már le lett burkolva. (Egy része a kivágott fenyő törzséből vágott karikákkal, a tűzhely környéke pedig beton négyzetekkel.) A gaz a kövek közti résből türemkedik elő. Ergo faültetés már nem jöhet szóba.

  5. Nálunk kukoricaszárból volt télire a bundája, azt tekertük körbe hővédő átteleltető akármivel (aldis cucc). Fa nem lesz belőle, mert nem is annak szántunk, olyan cserje-szerű, földnél sűrűn elágazó valami. Az idei tél majd megválasztja, mert tavaly még be lehetett takarni, idén viszont már akkora, hogy esélytelen. Tavasszal referálok :).

  6. Csak csendben, mindenféle hátsó szándék nélkül kérdem, a fenyőfa kivágásához nem volt szükség engedélyre?
    Mert nálunk szabályos kérelmet kellett írni, valamint indokokkal alátámasztani, illetve a méretek közlése mellett technológiai leírást is kell készíteni, és gondoskodni kell a kivágott fa pótlásáról is. És ez mind magánterületen….

  7. @winr: Nem én vágtam ki, hanem kihívtam egy erre szakosodott céget. Kvázi rájuk bíztam a feladatot. Nem szóltak, hogy nekem engedélyért kellett volna rohangásznom.

  8. Nalunk az a szabaly, hogy engedely kell es mindez 5000 Ft-ba kerul. Kiveve ha valakit, vagy valamit veszelyezetet , vagy ha kidol magatol. A mi kivagasra itelt csaszarfankat epp ezert egy vihar torte ki…
    Persze majd fizetek az onkormanyzatnak, hulyesegert

Leave a Reply to sztupi Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *