Majdnem jó könyvek

Nos, mindennek van előnyös oldala is. Csak meg kell találni.

Például pár évvel ezelőttig zömében papír alapú könyveket olvastam. Habár a print könyvek átlagos színvonala nagyon sokat esett az utóbbi 10-15 évben, de azért amikor egy könyv kijött a nyomdából, egy csomó ember keze nyoma volt rajta. Mondjuk, korrigálták a szerzőt. A szerkesztő elolvasta a nyersanyagot. Első – és egyben hozzáértő – kritikusként változásokat is javasolt. Vagy kidobta. Aztán korrektor. Meg grafikus. Meg tipográfus. Bár a külső megjelenés a könyv tartalmán nem sokat módosított, de értő olvasó számára pontos iránytűként működött. Ránéztél, és már láttad is, hogy az a könyv téged nem fog érdekelni. Ez egy tudás volt, mely a könyvekkel való több évtizedes együttélés alatt fejlődött ki.

Abszolút extrém körülmények között is működött. Vagy tíz évvel ezelőtt vettem egy Updike regényt. (Akkor még kedveltem a szerzőt.) A könyv megjelenése kész katasztrófa volt, a borítója.. eh, szóval így nézett ki. Hát hogy lehet egy Updike könyvnek ilyen külsőt adni? Aztán elolvastam, és azt mondtam, hogy ehhez a könyvhöz tényleg ez a külalak illik. És soha többé nem olvastam Updike-ot.

Csakhogy mi van most? Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek a számítógépén van ebook, vagy valami hasonló nevű könyvtár. Ahová a haverokkal pendrive-on keresztül cserélt könyveket szórta be. Kellően sok haver esetén ez a könyvtár több tízezer könyvet is jelenthet. És micsoda tartalommal, édes istenem. Oké, akadnak köztük színvonalasak is, persze, de azért… és most nem is arról beszélek, hogy külalak, meg tipográfia, hiszen az elektronikus könyvek, az ebook könyvtár arab bazári forgatagában mindez nem szempont, de hát még az az annyira istenített tartalom sem tűnik túlzottan acélosnak.

A tartalom előállítása demokratizálódott. Írtam valamit? Elküldtem ugyan az Igényes Kiadónak, de válaszra sem méltattak. Úgy látszik, nem értik meg a zsenialitásomat. Sebaj, csinálok egy weblapot és kirakom oda. Vagy csinálok egy blogot és ott közlöm folytatásokban. Vagy hohó, hát van a gépemen Calibre, csináljunk belőle ebook-ot. Tegyük ki ingyenesen a weblapunkra. Meg a blogunkra.
És a könyv elindul. Ingyenesen letölthető. Olvasni nagyon kevesen fogják, de sokan le fogják tölteni az ebook könyvtárukba, onnan meg pendrive-on terjed.

Igen, jól érzed, közeledem.

Ezek a könyvek nem igazán jók. Egyszerűen még nincsenek készen. Bármennyire is jó az ötlet, bármennyire is élvezetesek a párbeszédek, bármennyire is vannak benne elgondolkodtató fejtegetések, az egész nem áll össze. Nem jók a jellemek. Nem jó a tempó. Nem következik a cselekvény a jellemekből. Olyan, mint egy majdnem jól behangolt gitár: jó, jó, de amikor megpengetünk egy akkordot, érezzük, hogy valahol egy picit hamis. Itt túl hosszú az írás. Ott meg rövid. Az író, aki több hónapja benne élt a történetben, már annyira benne van, hogy a kívülálló olvasónak nem tudja átadni az élményt, mert már nem tudja, milyen lehet kívül állni. Az író ilyenkor egyébként is elfogult, szerinte ez a könyv már jó. Az igényes olvasó meg morog, mert a könyv nem lett volna rossz, ha még egy kicsit csiszolnak rajta.

Mostanában ilyen könyveket olvasok. Figyelmesen. Keresem bennük, hol vannak azok az apró hibák, amelyektől elmegy az összhangzás. Amelyektől egy könyv érezhetően amatőr marad.
Mert még a majdnem jó könyveknek is megvan a hasznuk.

7 thoughts on “Majdnem jó könyvek

  1. Manapsag a papiralapu konyvek sem a regiek. Megveszel egy konyvet (nem e-bookot, hanem hagyomanyos, analog konyvet) 3-10000 forint kozotti osszegert, majd elkezded olvasni. Iszonyatosan jo tortenet, pergos akcio, aztan kozbe jon egy forditasi baki. Oke, mindenki hibazhat, gyerunk tovabb. Egy helyesirasi hiba. Aztan meg egy. Aztan egy egesz mondat nem stimmel. Aztan latszik, hogy ebbe a konyvbe bizony beleszerkesztettek.
    Valahogy nem erzem ugy, hogy ilyen minosegu konyvekert erdemes kiadni barmennyi penzt is. Mert ha draga az ember, legyen dragabb a konyv, de legyen minosegi. De azert mar 3000 forint is boven sok azert, hogy egy hibaktol hemzsego papirhalmazt kapjak.

    Lehet, hogy csak engem zavar az ilyesmi. De engem meg a legizgalmasabb cselekmeny kozben is megakaszt egy durvabb helyesirasi hiba.

  2. Érdekes következtetés, de ezzel az elmélettel sok 19-20. századi jó regény is csak “majdnem jó” lenne, pedig azokat is blog-sorozatként adták ki. Természetesen a kor technológiájának megfelelően újságban, folytatásos formában.

  3. @UnA egyet elfelejtesz: az ujsagoknal is volt szuro, a nagyon pocsekot nem lehetett eladni sehol. Amire JoeP ra akart vilagitani, az az, hogy ma mar _semmilyen_ szuro nincsen, ha valaki nem adja ki, majd kiadom e-bookban. Raadasul az irok 95% szamara a tipografia az egy orvosi vizsgalat, mint a mammografia. Most gondold el, osszeszerkeszit Wordben(!), ha van egy nagyon pici izlese, akkor legalabb egy covert csinal valahogy (sok enter a lap kozepeig, cim, szerzo, sok enter a lap vegeig, oldaltoresrol, bekezdesformazasrol meg nem hallott). A tartalomjegyzekkel szerencsere nincs gond, a varazslo turheto cimlistat keszit. Es ezzel el is keszult az elektronikus szant konyv, Export to PDF, es valahogy folszenvedi a blogjaba. Bocs, de ezt sokmindennek lehet nevezni, de konyvnek a legnagyobb sertes a konyvekre nezve.

    Ajanlott irodalom a temaban: http://vancsa.hron.me/archiv28b5.html?id=25547

  4. Elsősorban nem a formára gondoltam. (Bár annak a romlása is elkeserítő, de ebook-nál – a technológiai korlátok miatt – ez nem annyira fájdalmas.) Tartalom szempontjából nagyon hiányzik a házikönyveknél egy ‘szerkesztő’, aki friss, de értő szemekkel elolvasná a könyvet és szigorúan bele is tudna vágni. Vagy az, hogy a szerző félretegye a ‘kész’ regényt, majd egy év múlva elővegye és friss olvasmányként olvassa el újra. És persze képes legyen vágni is. Nem úgy van, hogy a jó részek elviszik a hátukon a rosszabbul sikerült részeket – pont fordítva, a gyengébb részek lehúzzák a rosszak közé az egyébként jónak tűnő konyvet is.

  5. “(Bár annak a romlása is elkeserítő, de ebook-nál – a technológiai korlátok miatt – ez nem annyira fájdalmas.)”

    Pont ez a problemam, hogy nagyon sokan igy allnak hozza. Pedig a technologia pont, hogy ingyen elerheto szinte barkinek, csak az idot kellene raszanni, hogy megtanuljon kezelni mondjuk egy WYSIWYG alapu LaTeX editort. Egy ingyen letoltheto e-booktol en se varok semmit, orulok, hogy van; de egy olyanert, amiert sulyos ezreseket kernek, na attol igen, attol eleg sokat varok. Vagy legyen draga, de minosegi, vagy ne kerjenek erte penzt, mert PDF-et en is tudok gyartani, sokszor jobb minosegben mint 1-1 magat kiadonak hivo konyvgyar.

    Azt az egyet ne felejtsd el, hogy a kulalakkal az olvaso elobb talalkozik, mint a beltartalommal, elobb bukik ki a szoveg rossz helyesirasa, mint az, hogy a tortenet szempontjabol felesleges-e hajtogatni, hogy “Hej, ha ezt szegeny Vanya-Vanyatovics megerhette volna…!”.

  6. Megint a külalakon lovagolsz, pedig nem erről szólt az írás. Mindegy. Te viszont az ne felejtsd el, hogy ebook-ot olvasnak 4 colos mobiltelefonon és 10 colos tableten is, hogy a PC-ről már ne is beszéljünk. Az ebooknak ugyanúgy kell kinéznie minden formátumban, és van jónéhány. És még csak utána jön a csomó, eltérően renderelő e-reader alkalmazás.
    Ugyanaz a probléma, mint az ezredforduló környékén a html: több, nem kompatibilis böngészőben kellett a weblapnak ugyanúgy kinéznie, egészen alacsony felbontású monitoroktól kezdve az egészen nagy felbontásúakig. Csóri webmesterek vagy kiírták, hogy mire optimalizálták az oldalt, vagy olyan faék egyszerűségűre vették (gyk. plain text), hogy mindenhol jó legyen. Ebook esetén az első út nem járható, marad a minimálisan formázott szöveg.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *