Nem, még nem ereszt

Ma tanfolyamon voltam a cégnél. (Csak, mint nebuló. Egész konkrétan a linux-szal ismerkedek. Nem, ne gondolj rögtön gyökeres változásra, csak szélesítem a látókörömet. Hogy végképp megnyugtassalak, hamarosan lesz egy Exchange tanfolyamom is.) Na szóval, reggel befelé bringával. Előtte itthon meghúztam a nyereg csavarjait, persze nem ért semmit, mire beértem, háromszor is tövig becsúszott a vázba. Nyilván most már vittem magammal szerszámokat, harmadjára annyira megtéptem a csavart, hogy ennél jobban már nem lehet.
Kíváncsian vártam, hazafelé meddig bírja. Nem tudtam meg. Egy kilométer után leesett a pedál. Sötétben. Az egész nap szakadó eső már lecsillapodott, de még szemerkélt. A szél vadul fújt. A pedál visszarakásához pedig 14-es csőkulcs és tüske kellett volna. De most komolyan: ki a fasz cipel magával a bringán 14-es csőkulcsot?? Mert nálam nem volt, pedig direkt átraktam a szerszámokat a saját bringámból Nej kerékpárjába.
Volt még hátra 16 kilométer. Egy pedállal. A fenti körülmények között. Visszaraktam a pedált, kézzel betekertem a csavart, amíg tudtam, ott körömmel még meghúztam. Tekerni csak a jobb lábammal tekertem, a ballal csak a holtponton rúgtam bele, hogy átforduljon. Így csak 100 méterenként kellett leszállnom, újrahúzni a csavart kézzel.
Egy örökkévalóság után értem el a Lurdy ház mögötti benzinkúthoz. Bementem, hátha van csavarkulcsuk. Hivatalosan nem volt, de a pultos csajszi megengedte, hogy turkáljunk az autója csomagtartójában és… egy komplett Crowa kulcskészlet! Nem hittem a szememnek. Leszállt volna rólam az átok? 14-es fej kiszed, pedálra rárak, na, hol is van a racsnis nyél… sehol. Oké, hol van akármilyen nyél? Sehol. A szerszámkészletből egyedül az az elem hiányzott, amivel meg lehetett volna húzni a csavarokat. Ferdén felnéztem az égre: oké, értem én a viccet. Csak nem tetszik. Megköszöntem a segítséget, elrollereztem a Népligetig, majd telefonáltam Nejnek, hogy jöjjön értem. Öt kilométert szenvedtem össze egy óra alatt, de legalább elmondhatom, hogy megpróbáltam mindent a telefonos segítség előtt.
Ja, a napszemüvegemet, melyet a pakolás során a bringa mellett felejtettem a munkahelyen, simán ellopták az első szünetig. Egy szinezetlen, gagyi műanyag szemüveget.

7 thoughts on “Nem, még nem ereszt

  1. Tudod, van az az érzés, amikor nézel valamit a tévében, ami már annyira kínos, hogy neked rossz nézni, és inkább elkapcsolsz. Rettentő durva.

  2. nem tudom hogy csinálod.
    Én megvettem 2003-ban a montimat. Azóta megy.
    2 defekt a teljes élettartam alatt, néha egy kis tavaszi karbantartó szerviz, ennek keretében egy lánc csere, egy új fogas sor, új golyóálló Schwalbe gumik a biztonság kedvéért.
    Semmi extra.
    A pedál az tudtommal le se tud jönni, mert tekeréssel ellentétes irányú a kifelé menet, tehát a hajtás befelé húzza.
    A bringázás gondtalan tevékenység. Igaz nem napi szinten, inkább túrázgatás tavasztől őszig.
    Nem tudom.
    Másik univerzumban élünk…

  3. – A saját bringámmal nekem sincs bajom, azon kívül, hogy országúti verseny és nem lehet rápakolni tíz kilónyi felszerelést. Amiről szó van, az Nej városi kerékpárja.
    – Tegnap nem voltam elég pontos. Nem a pedál esett le, hanem a a hajtókar, pedállal együtt.
    – Én sem tudom, hogy csinálom. Egyszerűen csak sikerül.

  4. Annyira szeretném, ha vennél egy BKV bérletet, csak a kísérlet kedvéért. Ha ilyet tudsz egy biciklivel, mit tudnál csinálni a tömegközlekedéssel? :) (Bocsi.)

  5. A nejed munkahelyének kútjai ált. el vannak látva bringaszereléshez szükséges eszközökkel. Legközelebb arra próbálkozz. Google hint: mol bringapont.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *