Az utazgatás veszélyei

Van számtalan. Mindenki tudna sorolni néhányat, én viszont most egy ritkábban emlegetettről fogok írni: az igényesség növekedéséről.
Az apropó. Hazaérkeztünk Firenzéből, este beszélgetéshez bontottam egy üveg vörösbort. Még csak nem is az ezerforintos kategóriából, egy üveg a György Villa válogatásból volt az áldozat. Szóval megbontottam, töltöttem, megkóstoltam… aztán néztem bután magam elé. Firenzében ennél jobb borokat öntöttem a lefolyóba.

Aki esetleg nem rágta volna át a monstre élménybeszámolót, a történet röviden annyi, hogy túlvásároltuk a bort, így utolsó nap – kóstolás után – a két leggyengébbet kiborítottuk. Otthagyni nem akartuk, mert a vendéglátó sértésként értelmezhette volna, meg egyébként is, leárazott 2,5 eurós borok voltak.

Mindenesetre két lehetőségem maradt: vagy visszaszoktatom magam, vagy feljebb tolom a mércét 500-1000 forinttal. Most mondja valaki, hogy veszélytelen.

Aztán a másik. Ettél már itthon kimért olajbogyót? Finom? Nem tudom, neked milyen. Azt viszont tudom, hogy tavaly az isztambuli kirándulás után lelkesen vettem vagy 30 dekát az Auchanban. Azóta is ott rohad a hűtőben. Mindenki evett egy szemet, aztán kiköpte. Még a konzervben vásárolt az, ami ehető, de az meg konzerv.

Folytassam? Paradicsom. Itthon még a piacon sem kapni olyan finom paradicsomokat, mint kint a legegyszerűbb közértekben. Csak ez a vacak, savanykás izé van. Sajt. Ha nem trappistát szeretnél venni, akkor igencsak gondban leszel. Croissant. Bagett. Nálunk csak ritkán, szájhagyomány útján terjedő boltokban kapsz igazit.

Ez csak néhány kiragadott példa, ha lenne kedvem még törni a fejemet, biztosan tudnék találni többet is. Amíg meg nem kóstolod, hogy más országokban milyenek az átlagos, azaz nem luxuskategóriájú cuccok, addig akár azt is gondolhatnád, hogy minden rendben van itthon. Aztán hazajössz és rádöbbensz, hogy ádehogy.

15 Comments

  1. Engem csak az keserít el, hogy ha melléállítjuk a hungaricum szóval összefoglalható magyaros filozófiát, akkor válik igazán élessé a kontraszt.
    A magyar hozzáállás az, hogy mi vagyunk mindenben a legjobbak, büszkék vagyunk az itthon világhírű termékeinkre, teljesítményünkre, állami pénzből kitüntetjük magunkat, kiterjesztjük a hungaricumok körét a gulyásra, a mákos gubára és minden egyéb érdektelen hülyességre.
    Párhuzamosan ezzel mélységesen a verseny ellen van az állam, a szabályozás, a szavazópolgár. Az egyszeri buta vásárló is rögtön hatóság után kiállt ha nem tetszik valami (lásd Surján László által a CBA-ból kitiltott “külföldi” kacsamájpástétom szánalmas történetét – tipikus mese a rákosista időkről). Vagy lázadozik az olcsó külföldi tej, tizszer jobb chilei bor, stb. ellen, “meraznemmagyar!”.
    És elhisszük hogy rendben van ez így, hogy nem kell versenyezni, hogy jó az intézményrendszer és az önfényezés úgy ahogy van, csak a szemét bolsevik EU áskálódik ellenünk.
    És a következő fociVB-re majd kijutunk – “ide veled régi kardunk!”.
    Nos nem, nem fogunk kijutni. Ezekkel a korrupt rendszerekkel 12 év múlva sem…

    A világ leszarja önmagunk válonveregetését és a Puskás nosztalgiát. Piaci siker sem lesz abból, ha a korrupt állam oszja a díjakat, szabályozza hogy ki adhat el, ki nyithat trafikot és persze a lakosság hülyítésére is marad elég pénz, aludjatok szépen, minden rendben van.
    Mert nincs rendben, ezt tudja mindenki, aki ért a gazdasághoz, látja a statisztikákat.
    A visegrádi négyek már rég hárman vannak és lett egy új balkáni ország…

  2. Azert – ha nem is ertek egyet vele – valahol megertem a kulfoldi termek ellenesseget is. Sajnos ide nem a creme de la creme jut azokbol, hanem bizony erost az alja. Nem gondolom, h itthon ki tudnak annyi paradicsomot termelni uveghazban, hogy egesz evben lehessen paradicsomot kapni – viszont a paradicsom egesz evben ugyanolyan pocsek.

  3. Nem értem ezt a paradicsomos dolgot, lehet, hogy nem jó helyen veszitek… :) Az persze igaz, hogy a mediterrán területen jobb *lehet* a paradicsom, de csak nyár végén – és persze ne legyen üvegházi.

    A külföldi termékekből van minőségi itthon is, de azt sokszor pofátlanul drágán adják, nem lehet kimagyarázni sem a 2-8% ÁFA különbséggel, sem a szállítással.

  4. @CsasZ: Balkán? Én már néha úgy érzem, hogy Törökországban is inkább élnék, mint itt.

  5. @UnA hidd el, en mar tobbszor, tobb helyen vettem paradicsomot. Ami a legkozelebb all az igazi paradicsomhoz, az a kis koktelparadicsom, amit furtosen arulnak, piszok dragan egyebkent.

    Ammugy onnet tudom, hogy az, amit boltban lehet kapni, pocsek, hogy a telkunkon parszor mar ultettunk paradicsomot, es annak _egeszen_ mas ize van, kozeleben sincs annak, amit a boltban kapsz.

  6. @hron84: ezért írtam, hogy rossz helyen vásároltok – én a piacra szoktam járni :)

    @JoeP: nézd, az utolsó négy évben összesen másfél évet dolgoztam két nyugat-európai országban, az talán már egy kicsit több, mint amikor turistákodni mész valahová. Emiatt furcsának érzem az ilyen típusú kijelentéseket és kirohanásokat Magyarország ellen. És nem, ez nem azt jelenti, hogy minden szép, jó, satöbbi, de félinformációkból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.

  7. @UnA az a problema, hogy eddig nem nagyon volt a kornyekunkon kajapiac, nem olyan reg nyilt egy, de meg nem volt erkezesem elmenni oda. Raadasul kicsit sokat is kell gyalogolni, szoval nem mindig tudok kijarni.

    Ami a kulfoldi orszagokat illeti: nyilvan a politikusok mashol se jobbak a deakne vasznanal, kint is ki tudnak talalni – es ki is talalnak – hulyesegeket. Kint is megy a korrupcio, a lenyulas. Viszont a problmea az, hogy kint mindekozben szuletnek ertelmes gondolatok is es ertelmes dontesek is szep szammal. Na ez az, ami itthon nagyon hianycikk. Itthon akkor szuletik ertelmes dontes, ha valaki veletlenul nem figyel oda.

  8. Nos, éppen itt vagyunk. Égbe lőtt világító izé most is van rengeteg, meg földhözvágott neontakony is. A piac emeletén most ettem a”pacalt” – ott egy eszméletlen kajálda van – éjfélig. Hétfőn jön az a bizonyos lenti, kettőig. Az árakat kávéban mérem: Firenze 0,8-1; Pisa1-1,5; San Gim. 2-2,5. Azaz szerintem nem vészes,vidéken nem biztos, hogy jobban jársz. Az igaz,hogy a belépők ára a neten egyik sem stimmel. Egyébként remek hely … volt amíg ma nem láttam Sienát.

  9. Ja, és valami ide illő. Toszkán családi borászat (15. sz. óta), boltban nem kapható, csak rendelésre szállítanak lakcímre. 5 féle bor + oliva+ balzsamecet. Borok ára 18-tól 48 EUR-ig. Nos, én otthon minden nap jobb szekszárdit iszok, töredék áron.

  10. És sikerült elsütnöd a Maria szkjú de finesztra mondatot? Vagy az Aldo dormo kifejezést?

  11. Toszkán szivarról vártam egy feedbacket…

  12. Ja, bocs. Toscano/Toscanello. Van belőle vagy tíz fajta, egyik jobb, mint a másik, nekem nagy kedvencem. (Már fenem rá a fogam, mert a közeljövőben mi is megyünk.) Arra figyelj, hogy a hosszabb változatot ketté kell vágni középen és csak úgy szívható. (Ha kétségeid lennének, közlöm, hogy Clint Eastwoodnak is ez a kedvenc szivarja.)

Leave a Reply to JoeP Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading