Döntések, döntések, ah

Ez a mai nap a döntések napja volt. Kábé tíz napja ez keseríti meg az életemet: tucatnyi döntést kellene hoznom. Bizonytalan helyzetben bizonytalan döntéseket. Mintha ismerném a jövőt.
Aki még nem próbálta, annak elmesélem: ez egy lélekgyötrő állapot. Az ember képtelen bármi mással foglalkozni, csak jár, zakatol az agya. A múlt héten gyakorlatilag nem ettem, reggeltől hajnalig a gép előtt ültem, de még éjjel, az elalvás előtti időszakban is csak kerregett az agyam.
És pont a mai nap volt az, hogy felvonultam a padlásra egy notesszel és egy zsebszámológéppel, firkáltam, számolgattam… és döntöttem, mint Marx a tőkét.
Magunk között szólva, nem is a döntés a nehéz. Hanem a felelősség. Dönteni lehet egy feldobott húszforintossal is. De az messze nem optimális. A bizonytalan döntések valójában nem is döntések, hanem stratégiák. Hogyan éljük túl, lehetőleg minimális veszteséggel a bizonytalan időszakot, ami után már több információnk lesz és biztosabban tudunk dönteni. Mi okoz nagyobb kárt: a halogatás, vagy az esetleges elhamarkodott, rossz döntés?
Viszont dönteni kell. Minden ilyen folyamatnak az a vége, hogy az ember végignéz a noteszén, lecsekkolja a stratégiát, bólint, hogy ennél nem tud jobbat… és dönt.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *