Azt hiszem, troll vagyok

Persze ehhez otthon kell lenni a Pratchett univerzumban. A troll ugyanis szilíciumalapú életforma. Az agyuk hidegben működik normálisan, azaz minél melegebb van, annál inkább bárgyúak, használhatatlanok.

Amióta már megint 35 fok feletti hőhullám van, ugyanúgy viselkedek, mint egy troll. Egész nap csak tengek-lengek a lakásban, még arra is képtelen vagyok, hogy rávegyem magamat némi szellemi munkára. Aztán persze ráveszem, de látom, hogy milyen borzalmasan rossz a hatásfoka. Ebéd után nem is erőltetem tovább a dolgot, inkább alszok egyet. Aztán a borzalmas, izzadt ébredés, kinlódás este nyolcig. Még ekkor sem jó, de legalább már kezdem magam körül felfogni a külvilágot. Olyan tíz körül találok magamra, hajnali egyig, kettőig végre ismét tudok gondolkodni. Meg még reggel, kábé kilencig. A többi néma csend. Legszívesebben befeküdnék egy hűtőkamrába és áthibernálnám magamat ezeken a napokon.

Hozzáteszem, hogy a technika sincs valami jól. A nappaliban lévő összes gép ventillátora folyamatosan pörög. A NAS reakcióideje kábé olyan, mint az enyém. Hétfőn egész nap nem volt internet, mert a T-online-nál is lerohadt valami és mivel a mobilnetem is náluk van, az sem volt valami acélos. Kész szerencse, hogy egyébként is képtelen voltam dolgozni.
Világmegváltás elhalasztva.