Karma

Gyógyszertár, késő délelőtt. Elméletileg holt idő, látszott is: egy ablak volt nyitva, előtte egy idősebb férfi, a többi gyógyszerész a pultokat rendezte. Megálltam, vártam. Sokat. A férfi ugyanis tipikus problémás eset volt: eleve egy reklámszatyornyi recepttel érkezett és nem is volt mindegyik rendben. Aztán amikor mögöttem már emberesre torlódott a sor, kapcsoltak a fehérruhások is, és kinyitottak még egy ablakot. Odamentem. De ebben a pillanatban a problémás férfit kiszolgáló gyógyszerész hölgy odament az engemet kiszolgálóhoz és belevonta a tanácskozásba. Úgy látszik, a problémás férfi nagyon problémás volt. Innentől mind a ketten a férfi receptjeivel foglalkoztak.
Én pedig levontam a következtetést: ha az volt megírva a sorsomban, hogy ezen a délelőttön, ebben a gyógyszertárban el kell töltenem egy negyedórát, akkor alakulhat bárhogy, de nekem ki kell várnom ezt az időt.

5 Comments

  1. Csak nem ríni, én ma az okmányirodában töltöttem több mint 3 órát.

  2. Csak nem valami gonosz dolgot követtél el az előző életedben?

  3. Negyed óra? Istenem, de örülnék ennek az intervallumnak sokszor!! Egyébként meg érdekes ügy ez, mert orvosnál ennyit várni királyság, patikában sok.

  4. Orvosnál persze, ott más. Mert más az elvárásod. De amikor délelőtt tizenegykor elmész a gyógyszertár mellett, látod, hogy csak egy ember van bent és eszedbe jut, hogy kellene valami gyógyszer, akkor nem számítasz 15 percre.

  5. Újpalota nemcsak azért érdekes, mert Guiness rekordere az egy négyzetkilométerre eső legtöbb pékségnek, de hasonló szinten tobzódunk a Gyógyszertárakban is. Hozzám közelebb esik a Margit: klasszikus stílus, elegáns kialakítás, barna fabútorok, állandó félhomály, az egyedüli kilógó dolog a sorszámosztó-automata, ami viszont az esetek többségében nem működik. Itt mindig várnom kell, mindig problémáznak a receptjeimmel, és szinte sosem jövök el úgy, hogy minden gyógyszert oda tudnának adni. Az út túloldalán, alig 100 méterre, ott egy vadi új, modern, világos gyógyszertár, általában kedves, de mindig készséges eladókkal, és szinte sosincs probléma. Valamiért (lustaság?) mégis mindig adok egy esélyt Margitnak, és sosem él vele.

Leave a Reply to Rudi Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading