Zsebenci Klopédia

Szoktam az írókkal vitatkozni, és ebben az sem szokott zavarni, ha az író már nem él. A legfurább viszont az egészben az, hogy hiába indul az író ekkora hendikeppel, mégsem mindig én nyerek.

Faludy Györgyöt életéért, munkásságáért kifejezetten tisztelem, mégis ő az egyik író, akivel állandóan vitatkozok, miközben olvasom az írásait. Például ott van az az elitista hozzáállása. Addig rendben van, hogy a műveltséget mindenek fölé helyezi. De műveltség alatt a legtöbbször a lexikális tudást érti. Faludy szerint a kultúrhérosz az, aki fejből tolja a világ összes nagy enciklopédiáját, mindezt tizenkét nyelven, melyekből legalább kettő holt.
Én ezt nagyon másképp gondolom. A lexikális tudás – szerintem – gúzsba köti ez embert. A sok információ teletömi az agyát és nem marad kapacitása értelmezni az adatok közötti kapcsolatokat. (Mondom ezt én, akit középiskolában lexikonagyúnak csúfoltak.)

Úgy elképzeltem, hogy borozgatunk Gyuri bácsival és én megkísértem.

– Képzelje el, hogy Ön előtt hever egy fehér A4-es papír. Ezen a papíron bármilyen szöveg megjelenhet. Rágondol egy könyvre, egy oldalszámra – és már ott is van. Ha nem tudja az oldalszámot, akkor a könyv tartalomjegyzéke jelenik meg. Ha nem is ismeri a könyvet, akkor rágondol egy témára és megjelenik a témával foglalkozó összes könyv címe. Ha az egyik könyv olvasása közben eszébe jut egy másik könyv, akkor az is meg tud jelenni. Mindez természetesen a világ összes nyelvén. Mit kezdene Ön ezzel a papírral? Hogyan játszanának ezek után uralkodósat a barátaival? Amikor mindenkinek lenne egy ilyen papírlapja? Hogyan értelmezné Őn, egy ilyen papírlap birtokában a műveltséget?
– Ööö, ilyen papírlap nem létezik.
– De. Már az Ön élete vége felé megjelent csírájában ez a lehetőség és mondjuk 30 év múlva már lesz is ilyen felület. Szóval ki is a művelt ember akkor?
– Fiam, irányok és megbízhatóság. Ezeket nem fogja tudni a bűvös papírlapod. Nem, ne nézz ilyen bután, elmagyarázom. Ha meg akarod tudni, ki volt VI. Henrik utódja, akkor a papírlap fog nyerni. Ha meg akarod tudni, ki volt a hadvezére, akkor is. De ha meg akarod tudni, hogy ki volt abban az időszakban Anglia elismert költője és miért volt az és milyen kapcsolat volt közte és mondjuk a francia és olasz költők között, mennyire hatottak egymásra, mennyire voltak a költők akkoriban nemzetiek, illetve mennyire voltak nemzetek felett egyformán a lovagi kultúra részei… ezt nem fogja tudni a papírlapod. Csak ha elolvasol a papírlapodon keresztül több tíz könyvet és te magad összerakod a fejedben ezt az egészet. És igen, ekkor már művelt leszel, legalábbis ebben a témában. A papírlap könnyebbé fogja tenni, hogy művelt legyél. De önmagában nem jelent műveltséget. Az ember akkor képes bonyolult, szinte elmagyarázhatatlan hálók szövésére, ha az információk a fejében vannak.
– Mit értett megbízhatóság alatt?
– A források megbízhatóságát. Ha elolvasol valakitől egy “tényt”, akkor tudnod kell arról is, hogy mennyire megbízható az illető. Ezt honnan tudod meg? Például onnan, hogy ismered mások munkáit is, és ha még tíz független forrás így meséli el, akkor valószínűleg így is volt. Ha nem, akkor neked kell utánajárnod és kinyomoznod, melyiknek volt igaza, melyik hazudott, és melyik volt az, amelyik úgy hitte, hogy ez az igazság, pedig nem. A papírlapod ezt az utánajárást nem végzi el helyetted. Elismerem, megkönnyíti. De a papírlap nem művelt. Az csak te lehetsz.
– Recsken igyekeztek érdekes emberekről beszélgetni a társaságával. Nem segített volna ebben egy papírlap, ahonnan naponta felolvashatott volna mondjuk Plutarkosztól?
– Nem. Az nem beszélgetés lett volna, hanem üres felolvasás. De köszönöm a példát, tökéletesen megvilágítja, miért olyan szegényesek a képességei ennek a bűvös papírlapnak. Ott van mögötte az információ – de nincs ott mögötte az ember. Aki észreveszi, mire is kíváncsi a hallgatóság. És ha úgy gondolja, akkor átvált a minnesangerekről az arab költészetre. Mert pont rájuk kellett átváltania, hogy a figyelem ne lankadjon el.

Nos, lehetne a témát órákig ragozni… csak éppen nincs értelme. Megint a halott költőnek lett igaza.