Dr. Szöszi betont szállít

Nem is tudom, mikor nevettem utoljára. Nem, nem arra a szájhúzós, gúnyos vigyorgásra gondolok, hanem olyan szívből jövő, alig fékezhető nevetésre.
Onnan jutott eszembe, hogy már megint nem úgy alakultak a dolgok, ahogy jólesett volna. Szerda óta a laptop telepítésével küzdök (hamarosan lesz is egy újabb írás), ma, pénteken nem is terveztem elmozdulni a gép mellől. Erre csütörtök éjfél után pár perccel kaptam egy sms-t, hogy valaki, aki nem én voltam, megpróbált az interneten vásárolni a bankkártyámmal. Valamiért nem sikerült neki (fogalmam sincs, miért, 1700 forint körüli próbálkozás volt), én viszont nem adtam meg számára az újabb lehetőséget, azonnal letiltottam a kártyát. Az ügyfélszolgálatos hölgy elmagyarázta, hogy vagy megrendelem most telefonon az új kártyát, de akkor ők adják meg a PIN kódot, vagy péntek reggel bemegyek a bankfiókba és akkor megadhatom a saját kódomat. (Utólagosan nem lehet módosítani.)
Emiatt talált délelőtt a rendületlen eső az autóban. Eldöcögtem. Kivártam a soromat. Erre a hölgy közölte, hogy szerinte a kártyám még nincs letiltva. A vad WTF nézésemre intenzív telefonálásba kezdett, najd kiderítette, hogy a kártyát ugyan tényleg letiltották az éjjel, de ez még nem lett átvezetve a számítógépes rendszerükön. Márpedig amíg itt élő kártyának látják, addig nem tudok újat rendelni.
– És ez mikor lesz?
– Az a biztos, ha hétfőn jön be újra.
– Remek.

Tehát nem elég, hogy két hétig megint nem lesz kártyám, de még az igényléssel is csúszok három napot. Mellékesen pont az ún. Üdvözlő Időszak utolsó három napját. (Ebben az időszakban minden vásárlás után 6%-ot írnak jóvá a Wizzair számlámon, én pedig szombatra terveztem egy komplett autógumi szett beszerzését.)

Na szóval, egy borongós napon meglehetősen borongós hangulatban kocogtam haza az autóval, amikor megláttam… és első pillanatra nem hittem a szememnek… aztán kirobbant belőlem a röhögés. A Sallai úton jött egy betonszállító mixer… egy brutális, férfias munkagép… a leggagyibb barbirózsaszínre festve. De az utolsó csavarjáig. A látvány annyira váratlan, anyira felfoghatatlan volt, hogy elsöpört minden búvalbaszottságot és még most is vigyorgok, amikor eszembe jut.

Olyan ez a mixer az utakon, mint az a bizonyos szerzetes a párizsi metrón. Nem csak betont szállít, hanem vidámságot is.

[Update]

Még egy ideillő videó via Hvala.

4 thoughts on “Dr. Szöszi betont szállít

  1. Nem, de könnyen lehet, hogy innen vették az ötletet. :)
    (Amt én láttam, az egy klasszikus, Magyarországon megszokott mixer volt – talán MAN.)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *