Tizedmásodpercek a fantáziában

A tizedmásodpercek nem csak adás üzemmódban fontosak, hanem vétel üzemmódban is. Ha megnézel egy filmet, nincs időd mozgósítani a saját fantáziádat. Kapod a képeket a vászonról, csak győzzed egyáltalán értelmezni. Pontosan azt kapod, ami a rendező fantáziájában volt, amikor készítette a filmet. Időd sincs más kép kialakítására.
Ellenben ha könyvet olvasol, az teljesen más. Akár minden mondat után megállhatsz, elképzelni, milyen is lehet a történet élőben. Ekkor gyakorlatilag a saját fantáziádban, a saját élményanyagod alapján építed fel a történet képi világát. Nyilván a szerzőnek is volt valamilyen fantáziája, az alapján írta meg a könyvet, de ahány olvasó, annyi különböző képi világ lesz az eredménye. Sőt, még olvasón belül is változhat az élmény, attól függően, hány évesen olvasta először a könyvet és hány évesen, milyen élettapasztalattal a háta mögött olvasta újra.

3 thoughts on “Tizedmásodpercek a fantáziában

  1. @Rudi nem kizarolagosan. A legtobb film nem kepes lekovetni a forras konyv osszes esemenyet, mert akkor tul sokaig tartana. Igy rengeteg momentum kimarad, esetleg olyasmi is, ami mas megvilagitasba helyezi a tortenteket. Ilyen ertelemben a film akar meg kevesebb is lehet, mint a konyv.

  2. Természetesen és ezért írnak ugye (többek között) forgatókönyvet az eredeti műből, hogy filmen is működjön a dolog, hát ha betalálnak nagy pénz, de bevallom én nem irígylem, nagyon nehéz és kimerítő dolog lehet JÓ forgatókönyvet írni és igen azt gondolom, hogy a film mindíg hátrányból indúl ha már olvastuk könyvben a történetet. Bocsánat a gyermeki példáért, de talán ide illik: Egri csillagok. Remek könyv, remek film, de azért nálam a könyv az első hely.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *