Csak pár tizedmásodperc

Mégis mennyi mindent jelenthetnek. Belegondoltál már, hogy a világ itélete tizedmásodperceken múlik? Ha beszélsz, tizedmásodpercek alatt kell, hogy eszedbe jussanak a megfelelően plasztikus, de azért még kellően szellemes szóképek. Tizedmásodperceid vannak, hogy beazonosítsd a hallgatóság hangulatát és tizedmásodperceid vannak, hogy hozzáigazítsd a mondanivalódat. Ha ez nem történik meg, akkor el tudod mondani ugyan, amit el akartál, de unalmasan és szárazon. A hallgatóság figyelme lanyhul, bealszik.
Ugyanez, ha írsz, már nem játszik. Ha nem kimondod a szavakat, hanem begépeled, akkor pont nyersz annyi tizedmásodpercet, hogy folyamatosan, géppuskaszerűen gépelhetsz, csupa remek mondatot egymás után. (És persze visszaolvashatod, törölheted, csiszolhatod a szöveget, amennyit csak akarod.)

Viszont valamit valamiért. Egy jó előadás varázslatos mindkét fél számára, de a varázs csak az előadás ideje alatt hat. Később már csak arra fognak emlékezni, hogy “igen, ilyesmiről beszélt a csóka, és tényleg, olyan jól mondta, lenyűgöző volt, de tulajdonképpen mit is mondott?”. Míg amit írtál, az akár évekkel később is visszaolvasható. Úgy, ahogy akkor, egy ihletett pillanatban megírtad.

ps.
Már ifjú gamer koromban is rettenetesen utáltam a SIM tipusú játékokat (SimAnt, SimCity, stb…). Ezekben semmire sem volt elég idő, a játék tulajdonképpen egy ordító elmebaj volt, mintha az ember adrenalintól elvakítva zuhanna snowboarddal a lavina közepén. Itt nem az volt a cél, hogy a város optimálisan működjön, hanem az, hogy egyáltalán működjön. Én viszont született optimizátor vagyok, nekem az ilyen gyors reagálású dolgok nem jönnek be. Én szószerint meghalok, ha valami nem optimálisra sikerül. Nekem a CIV tipusú játékok voltak a mindeneim, volt olyan hétvége, hogy elfelejtettem hazamenni a munkahelyemről, pedig otthon várt Nej és a gyerekek. (Telefon nem volt a faluban.) Órákig el lehetett tökölni vele, mire az ember minden városban beállított minden szájbanyomott paramétert (auto mode? viccelsz?), majd rábökött a Turn gombra, hogy oké, fordulhat egyet az idő kereke.
Gondolom, megvan a kapcsolat: beszélni, előadni – habár mostanában már nem megy rosszul – de nem szeretek. Mert mindig azt érzem, hogy lehetett volna jobb, sőt, sokkal jobb is. Az írás… az viszont teljesen más.

One thought on “Csak pár tizedmásodperc

  1. Született optimalizátor – tetszetős elnevezés és a helyzet is ismerős. Ha valamit elvégzek, rögtön látom, hogy lehetne még jobban csinálni, sokadjára is :D

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *