Még mindig a vasárnapi séta

Szomorú, nagyon szomorú. Különösen az a szomorú, hogy amikor történik valami jó, a vége annak is szomorú lesz.
Mostanában például beszereztem egy vizálló, ütésálló, porálló sportkamerát. Hogy ha olyanom van, akkor tudjam rögzíteni a kajaktúrákat, a gyalogtúrákat és a bringatúrákat. De persze arra is jó ez a kütyü, hogy a városjáró csavargásokról, a családi eseményekről is tudjak mozgóképet rögzíteni. (Elméletileg a mobiltelefon is képes erre, de… tré. Sőt, a Nikon D3100 is tud videót felvenni, de szintén tré. Mind a kettő csak végszükség esetén használható.)
Szóval itt van ez az új kamera. Akkora, mint egy gyufásdoboz. Logikus. Ha az ember bmx-szel akar szaltózni, mégsem csavarozhat egy kétkilós kamerát a fejére. És ez a pici vacak még a leggyengébb felbontásában is olyan képet rögzít, mellyel az én – erősnek gondolt – számítógépem már nem tud mit kezdeni. Ez az igazi öntökönrúgás.
Konkrétumok: van egy Asus P5B alaplapom, rajta 6GB memória, E1200 dual core Celeron proci (1,6 GHz) és egy 64 bites Windows. Ezzel nekem az utóbbi 3 évben soha, semmilyen teljesítményproblémám nem volt. Eddig. Egy gyufásskatulya méretű kamera kellett hozzá, hogy kiakassza. Meg persze a múló idő.
Nyilván mindent cserélni kell. Elolvastam, hogy milyen procik kompatibilisek az alaplapommal. Ezek közül ma már egyik sem kapható kereskedelmi forgalomban. Tehát alaplapcsere, aztán proci csere és valószínűleg RAM is, hiszen ha már hozzányúlunk, akkor nehogy már megálljunk 16 GB alatt, ahhoz meg nem tudom felhasználni a mostani 2 GB-s lapkáimat. Finom.

Hát, nem mostanában lesz pénzem rá.

Viszont, addig is élni kell.

Itt látható alul az eredmény. Első körben az összes nyers felvételt átkonvertáltam kisebb méretű AVI állományra. Ezt már megeszi a Movie Maker. A Premiere 6 nem, ahhoz még egy lépésben wmv-be kell konvertálnom, de ez gyk. felesleges, mert a preview ablakban így is teljesen szétesik a lejátszás, vágni tutira nem lehet. Igazából a Movie Maker is csak bénázik, amikor aláteszem a zenét, onnantól az is meghal. Valójában csak reménykedhetek, hogy amikor legyártom a végső videót, jó helyen lesznek a ritmusváltások. Kinlódás.

Ehhez képest ez a videó nem is lett olyan rossz.

De persze csak az lesz a vége, hogy megint vacakolhatok egy hardverbővítéssel.