Sivatag

Már összeraktam az előző írást, amikor nekiálltam webbankolni. (A CIB-nél lejárt az euró lekötésünk, ezt kellett valahogy átvarázsolnom az Erste számlára. A CIB-nél – mint ahogy írtam is – kiborult a bili, a gusztustalan marzs miatt onnan szép lassan elmozdítjuk a lekötött pénzeket.)

Igenám.

Februárban folytatódott a betéti kamatok csökkentése, így egyre kevesebbet fizetnek a bankok a pénzünkért. A normál lekötött betéti kamatok többsége nem fedezi a várható inflációt. Hiszen a kamatadót is figyelembe véve legalább 4,16 százalékot kellene kapni a pénzünkre ahhoz, hogy az egy év múlva várható, 3,5 százalék körüli inflációt a kézhez kapott kamat meghaladja. Ráadásul a számlaköltségek is apasztják a hozamot.
link

Hát igen, azok a bizonyos számlaköltségek. Kezdődött azzal ugye, hogy a marzs elvitte a lekötés 4%-os kamatát. Forintban most pont ugyanannyim van, mint amennyit anno lekötöttem. Oké. Akkor ezt most tegyük át egy másik bankba. Átutalási díj 0,206%, ami még nem is lenne annyira durva, de a minimum díj $13,04, ami kb. 3000 forint. Még akkor is, ha 1 eurót utalsz át. Nem tagadom, bepöccentem. A Köki Terminálon a két bank pár méterre van egymástól, gondoltam, kiveszem kápéban és átsétálok a másikba. Ekkor viszont 0,535%, ami több, mint 3000 forint. Kapják be. Először a marzzsal elviszik a lekötés kamatát, majd ha hozzá akarok jutni a pénzemhez, rámvágnak egy jó nagy összeget. Azaz fél év lekötés után 3000 forinttal kevesebb pénzem van.

Marad a ciha. Tényleg.

9 Comments

  1. Vannak azért lehetőségek.
    hozamplaza.hu
    Körültekintéssel, csak ERSTE-s folyószámláról oda vissza átvezetéssel ingyenes a forgalom! Vannak egyéb trükkök is, nem árt figyelni az esetleges extra visszaváltási díjra :).
    Vagy tőzsde.
    Vagy külföldi tőzsde, pl. svájci bankszámláról. Interneten meg lehet nyitni.
    Aki bankbetétbe rakja a pénzt az műveletlen, méltó a halálra pénzügyi értelemben. Ez örökérvényű igazság, alapfokú pénzügyi ismeretek, első óra.

  2. Kedves JoeP!

    Ha jártas lennél a tôzsde világában, akkor mor csak annyit mondanék neked, hogy go http://www.predictionwizard.com

    Ezt azért mondom, mert ma nem javasolnám senkinek, hogy hosszabb idôre kösse le a papírpénzét akárhol is éljen, bármilyen pénzrôl is beszélünk.

    Viszont kicsit ügyeskedve a nyertesek, vagy legalábbis a kisebb vesztesek között lehetünk, ha a jelenlegi un “fractional reserve system” az egész világon összedôlne.

    A tôzsdén mindkét irányban lehet játszani, (Long / Short) és mindenféle agyament és áttételes játékok vannak, mint részvény (stock), ETF (Exchanged traded fund) opció (options) futures, CFD (Constract for difference) …

    Amit az én általam kifejlesztett technológiák tudnak, azok mindezekkel való játékot támogatják oly módon, hogy az USA tôzsdeindexek irányait elôre, napi, heti és havi távon prediktálják.
    (Jelenleg egyenlôre csak USA, de hamarosan -2..3 év- az egész világ fontosabb tôzsdéi is a rendszerbe kerülnek, mint
    Ausztrália, Japán, Kína, India, Dél Kórea, Indonézia, s az Európai indexek is…)

    A rendszer nagyon – nagyon jó, elég jó ahhoz, hogy leverje a konkurrenciát, s ezt már azok elég jól tudják, akik aktív követô regisztrált játékosdok, akik a föld több, mint 60 országából jönnek kiváncsiskodni.

    Ha viszont nem vagy járatos a tôzsdében, akkor meg inkább azt javaslom, hogy nagy ívben kerüld el.

    Egyébként a tôzsde, mint olyan véleményem szerint (is) hatalmas zuhanások elôtt áll, ami igen nagy valószínüséggel
    bekövetkezik 5 éven belül, de 2 éven belüli bekövetkezése is elég nagy valószínűségű, ami alatt azt értem, hogy az indexek szintjei a 2009, március 9 – i minimumok alá buknak, elsôsorban az USA – ban, de szinte az egész fejlett világban egyszerre.

    Ezt már a jó öred DOW papa is megmondta volna, ugyanis a közewljövôbeni nagy esést a DOW elmélet is alátámasztja.
    Noha én nem tartom elég jónak a DOW elméletet igazi befektetések eszközlésére, ha érdekel a dolog
    pl az alábbi linken találsz irományt a témát nagyon jól ismerô kollégától:

    http://www.financialsense.com/contributors/tim-w-wood-cpa

    Ha nem banki lekötés, nem aktív tôzsdei forgatás akkor mi legyen?

    1. Arany (Szerintem még mindig jó lehet hosszú távonm
    bár most még lejjebb is mehet rövidtávon.)
    2. Ingatlan, föld,
    3. Lakás, esetleg felújítandó is (Most tele a padlás
    eladó lakásokkal) majd mint tulajdonos kiadod bérbe
    az egyetemistáknak, akik nem kapnak kollégiumot
    (Egyben valamelyik gyerekednek is lehet ajándék…:)
    (Ez persze csak akkor jó, ha nem vezetik be az
    ingatlanadót, amit egyébként nem tartok
    valószínünek a Sfájci frankos zakó utáni közvetlen
    közeljövôben.)

    De ha a pénzt melegen szereted, tarthatod a dunyhában is, csak ott biztosan nem fial, viszont kockáztatni sem kockáztatsz csak annyit, amennyi ott van.

    (mil pengô, trillió pengô …:) )

  3. A lakassal, folddel az a problema, hogy az embernek nem biztos, hogy van annyi sporolt penze, hogy akar egy plusz lakas is kijojjon belole. Raadasul csak undefined ido alatt lehet penzhez jutni, ha valamiert kellene. Az alberlo pedig egyszerre aldas es nyug is egyben – havonta fizet, de folyamatosan foglalkozni kell vele, ha nem akarsz meglepeteseket. Raadasul egy alapszinten felujitott (mondjuk kifestett, ujratapetazott) lakast konnyebb kiadni, mint egy olyat, ahol teglaig mallik a vakolat.

    Sokan a megtakaritasaikat szeretnek fialtatni, viszont ehhez sem nem eleg bevallalosak (tozsdenel ugye nincs tokegarancia sem, akarmekkorat lehet bukni), sem nem eleg gazdagok, hogy az altalad ajanlott modszereket igenybe vegyek.

    Van erre valami ertelmes megoldas? Az arany talan realis lehet, foleg mert konnyen penzze teheto, persze nagyon nagy kerdojel az aranypiac alakulasa.

  4. @joep: A tőzsdét pont annyira ismerem, hogy ne érdekeljen. (Hosszú történet, lehet, egyszer megírom a blogon.) Ahogy hrongyorgy is írta, az ingatlan hiába jó, ha a megtakarítások nem akkora értékűek, hogy lakást lehessen belőlük venni. Az albérlő meg tényleg macera, különösen egy ilyen elszegényedő országban. Én most azt találtam ki, hogy euró alapú ingatlanalapba teszem a pénzem, még az tűnik egy elfogadható kompromisszumnak.

  5. Az, hogy egy adott befektetés mennyit is ér (gondolom nem mondok újat vele) az határozza meg, hogy idôben és térben hol is van a dolog.

    De azt a fôsodratú médiában soha nem hallottad, hogy a pénz valójában annyit ér, amennyit az a papír ér, amire nyomtatták.
    Pedig egy igazi krízishelyzetben éppen ez az értékrendszer az, ami működésbe lép.

    A világtörténelemben az elmúlt 5 – 10 000 évben még egyetlen egyszer sem tudott hosszútávon fennmaradni
    a fedezet nélküli pénz, s ma 1971 óta ilyen fedezet nélküli pénzvilágban élünk.
    (Akkor szüntette meg Nixon a dollár arany fedezetét.)

    Ebbôl igen sok minden következik, amirôl befektetési könyveket lehetne írni.
    Jelenleg csupán a még kérdéses ideig meglévô bizalom jelenti az értéket a nyugati pénzben, aminek
    az elmúlt kb 100 évben a 99% – át elvesztette.

    A dollárt ennyire inflálták el kb 100 év alatt, a Forint viszont mindenféle játékok miatt még erôteljesebben
    inflálódott és jelenleg is erôteljesebben inflálódik mint a dollár, vagy az Euro.

    Ezért a @JoeP befektetése a kisebb rossznak tekinthetô, ha Forint alapú befektetésekkel hasonlítom össze.
    Arany befektetések közül is annak kevesebb, mint a 10% – a tekinthetô igazán biztonságosnak, mégpedig az, amikor
    nem áttételes aranyjátékokba fektetsz, hanem, az, amikor a párnád alatt van az aranytömb, vagy más biztonságosnak ítélt helyen.

    Az aranyból derívatívákkal készített befektetések igen jelentôs része átverés, ami egy teljes összeomlás esetén természetesen le is leplezôdne….

    Jómagam még 1996 – ban az USA – ban vettem pár aranytömböt, amikor még ócsón hozzámvágták az ékszerboltban.

    Akkor még nôtlen voltam, de egy korábbi barátnômnek megkértem a kezét, majd bementem egy New Yorki érszerboltba s egy kinézett aranygyűrűbôl bevásároltam úgy, hogy minden méretbôl vettem pár darabot.
    Igy aztán nem volt gond, amikor idehaza a leánykérés után a kezébe adtam egy marék aranygyürüt, hogy válassza ki, melyik passzol leginkább.

    Szeretek tutira menni! …:)

    Ahány szituáció, annyi jó befektetési konstrukció lehetséges. De egy bizonyos érték / vagyon felett mindenképpen célszerü diverzifikálni,
    azaz a kockázatot szétosztani több kisebb befektetés között. Hogy a diverzifikálás alsó szintje 500 ezer, 5 millió, vagy 500 milliónál kezdôdik,
    az is egyéni sajátosság függvénye, ki mennyi idô alatt tudná reprodukálni azt a kiesett összeget, ha holnap az egész eltünne.

  6. @joep: Nem akartam ennyire belemenni. Az a helyzet, hogy egy időben gondolkodtam az aranyban, de aztán láttam, hogy gyk. piramisjátékszerűen folyik az értékesítése (még a könyvelőm is megpróbált beszervezni), aztán végiggondoltam, hogy fizikai arany ide vagy oda, azért csak megy azzal is egy őrült spekuláció, szóval az is rodeózik. Maximum portfólióban tudnám elképzelni, de a diverzifikálásig – ilyen szinten – még nem jutottam el. Mindig jött valami, ami miatt hozzá kellett nyúlni a megtakarításokhoz. (És most is még csak azért kepesztünk, hogy legyen pár hónapnyi bérnek megfelelő megtakarítás állásvesztés esetére, meg a kölyköknek valami, hogy be tudjunk szállni a diákhiteljeik törlesztésébe. Azaz egyelőre a rövidtávú – 1-2 év – és a könnyen mobilizálható megtakarítások érdekelnek, ezek viszont maximum kötvények lesznek, igaz, euróban.)

  7. Olvastam, és meg is lepődtem. Én eddig a Kiszámolót egy korrekt, megbízható blognak tartottam, ebben a cikkben viszont van némi csúsztatás. Sajnos nem lehet kommentelni, pedig megírtam volna ott is.

    Erre gondolok:
    Ennél magasabb kamatokat az Unióban Bulgáriában és Romániában találsz
    Na most, a CIB Euro Classic már fél évre 3,2%-ot fizet, az Erste Euro Aktív – igaz, csak bizonyos feltételek mellett teljesülő kamatprémiummal – 3,3%-ot.

  8. Az egyensúly, akár csak a diverzifikáció nagyon fontos.
    Érdemes egyensúlyt találni a megtakarítások félrerakásakor: mi az amit rövid távra szeretnél megőrizni, mit közép távra (5 év) és mit hosszú távra (‹10 év). Más-más időtávra más-más eszközöket kell használni.
    Nincs a világon akkora jövedelem, amit ne tudnánk rövid távon elkölteni. De attól még a hosszútávú pü-i célokhoz szükséges tőke felépítését valakinek, valamikor meg kell tennie!!! És ahhoz, hogy a jelenben ne kelljen nagy árat fizetni érte, érdemes hosszabb távban gondolkodni.

Leave a Reply to JoeP Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading