Olvasgatok

Ha nincs ez a reblog, akkor az egész eredeti írás elveszett volna számomra az internet tartalomdömpingjében. Kár lett volna érte.
A magam részéről soha nem éltem Kőbányán, de dolgoztam olyan telefonos cégnél, melynek a X. kerület volt az egyik szolgáltatási terepe, konkrétan a négy épületünkből kettő itt is volt. (Mindkettő benne volt a Token-Ring gyűrűnkben, ha mond ez valakinek bármit is.) Autóval töviről hegyire bejártam, elmondhatom, hogy ismerem. De soha nem szerettem. A mostani állapotán nincs is mit: lakótelepek és gyártelepek. Amikor 1997-ben lakást kerestünk, itt is szétnéztünk. Megmutattam Nejnek az Ó-hegyi négyemeletes házakat. Nem lelkesedett. Pedig azok még a jobbak közé tartoztak.
Szóval Kőbánya nekem mindig is egy lepukkant barnaövezetnek számított.

És akkor most tessék elolvasni ezt az írást. Hogy milyen volt Kőbánya, amikor élt. Amikor még nem ölték meg.

3 thoughts on “Olvasgatok

  1. Igen, Kőbánya igencsak, khm, eklektikus. Gyártelepek, mellette szép kis utcácskák, még arrébb meg néhány putri (Óhegyi részen lakom).
    Amikor itt néztünk lakást, én is azt mondtam, hogy nem létezik, hogy én ide, a plebshez költözzek :) De aztán megtetszett a környék és talán ami még fontosabb: kiderült, hogy sok lelkes lokálpatrióta lakik arrafelé. Például a linkelt írásban említett Buzás Kálmán tartott a gyerkőcnek óvodában játékos előadásokat, túrákat, sétákat szervezett (Szt.László templom, Népliget, pincerendszer stb.) a kőbányai identitás jegyében. A kölyök imádta :)
    De itt lakik (bocs a politikáért) pl. Révész Máriusz is, aki önkormányzati vezetőként szintén sokat tesz Kőbányáért.

    Üdv, B

  2. Nem a plebs volt a gond, én sem vagyok túlzottan arisztokrata. :) Sokkal inkább a környezet. Vallom, hogy egy gyerek személyiségfejlődésére, esztétikai érzékére erősen kihat az, hogy milyen környezetben nevelkedik. Ilyen értelemben a mostani Kőbánya nem túl szerencsés hely.

  3. Nem tudom, nekem tetszik a kornyek (ha jol tudom, en is az ohegyi reszen lakok, egy megallonyira a Csosztoronytol), az, hogy nem erzem magam otthonosan itt, az teljesen mastol van: en Zugloban nottem fel, kimondottan zoldovezeti reszen (Furedi lakotelep, Cserto utca, APEH kornyeke), es hianyzik az a csend es nyugalom (itt az utcara nezo ablak az elso emeleten nem egy csondes kombinacio).

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *