Ciklon

Meglehetősen bizonytalan időket élünk. Tételezzük fel, hogy év végére összegyűlt valamennyi megtakarított pénzed. Mihez kezdjél vele? Oké, az ‘igyuk el’, az meglehetősen triviális válasz, és az olyan időszakokban, amikor nemhogy egy bank, egy ország, de egy kontinens, vagy egy szuperhatalom gazdasága is ingatag, kevés biztosabb dolog van egy jó berúgásnál.

Pusztán a perverzitás kedvéért vizsgáljuk meg, mi egyebet is lehetne csinálni a pénzzel. Például eurót venni rajta és jó zsíros kamattal lekötni, az nem tűnik rossz ötletnek: az euró annyiból biztos pont, hogy a jövőjét nem ilyen Matolcsy féle kötöznivaló elmebetegek fogják alakítani, azaz a forinthoz képest atomstabil lesz. Másrészt a stabilitás mellett még kamatozik is, olyan 3% körül. (Jelen írásban nem szándékozom túlmenni az átlagember pénzügyi horizontján, államkötvényekről, befektetési jegyekről, részvényekről márpedig szó sem essék. Nem a reálkamat a cél, hanem úgy általában kamat és biztonság.)

Lássunk neki.
A számolásokhoz első körben a CIB adatait fogom felhasználni, mivel a család zöme ennél a banknál van, én is ennek a banknak a számait ismerem.
Folyószámlánk van, euró alapú számlánk van. Az egyszerűség kedvéért legyen a megtakarításunk 300000 forint. Áttesszük a folyószámláról az euró alapú számlára. Nevezzük ezt a stratégiát a Biztos és Kényelmes Stratégiának, azaz BKS-nek.

From Segédlet

Átrakás után online lekötjük félévre (3,1% éves kamat).
Nézzünk a jövőbe és tételezzük fel, hogy fél év múlva is pont ennyi lesz az euró. Ekkor bezsebeltük a kamatot, majd eladjuk a CIB-nek az eurót, úgy, hogy a pénzt visszatesszük a forintszámlára.

Részletes számolás:
– Induló összeg: 300000
– Euró eladási ár: 291,63
– Lekötött euró: 1028,7
– Éves kamat: 3,1%
– Kamattal növelt lejárati összeg: 1045,7 euró
– Euró vételi ár: 280,19
– A forintszámlán megjelenő összeg: 292987 forint.

Ejnye, nomár. Félévre lekötöttük a pénzünket és kevesebbet kaptunk érte, mint amennyivel kezdtük? Oké, sejtettük, hogy a biztonságért fizetnünk kell… de ennyit? Nézzük már át újra a számítást! Normális, hogy egy bank ekkorra marzzsal dolgozzon? 11,50 forint a rés.
Nézzünk egy tetszőlegesen kiválasztott pénzváltót:

From Segédlet

A marzs 2 forint, kezelési költség nincs.
– Hát, a jó anyátok – mondja erre az egyszeri bankoló, és elgondolkodik azon, hogy akkor már inkább az uborkásüvegben tartja otthon a pénzét. Ez lesz az Uborkás Üveg Stratégia, azaz UÜS.

Persze ehhez ki is kell venni a pénzt. Az automatán a napi limit 100000 forint, azaz vagy kivárjuk a 3 napot, vagy bemegyünk és felmarkoljuk egy fiókban. Az első esetben 3*168=504 forint kiadásunk lesz, a második esetben 545 forint. (Ez a minimum összeg.) (Jelzem, januártól a pénzkivétel csúnyán drágulni fog.)

Részletes számolás:
– Induló összeg: 300000
– Kivett összeg: 299455
– Euró eladási ár: 286
– Uborkásüvegbe rakott euró: 1047
– Fél év múlva elővett euró: 1047
– Euró vételi ár: 284
– Forintra visszaváltott összeg: 297348.

Nocsak, mit kaptunk? Habár az egyenleg még mindig negatív, de szemmel láthatóan jobban jártunk azzal, hogy nem a bankban tartottuk a pénzt, hanem a párnacihában. És a pénz állandóan nálunk volt, nem volt lekötve.

Variáljunk még. Vegyük ki a bankból a pénzt, a pénzváltónál váltsuk át, az eurót tegyük vissza, kössük le, aztán nézzük meg, jó lett-e ez nekünk. Nevezzük ezt Kiveszem Berakom Stratégiának (KBS).

Részletes számolás:
– Induló összeg: 300000
– Kivett összeg: 299455
– Euró eladási ár: 286
– Visszarakott euró: 1047
– Éves kamat: 3,1%
– Kamattal növelt lejárati összeg: 1062,7 euró
– Euró vételi ár: 280,19
– A forintszámlán megjelenő összeg: 297759 forint.

Nos, ezzel kihoztuk a rendszerből a maximumot. Elég elkeserítő, hogy még ez is negatív. De a biztonság pénzbe kerül, ugye.
De mekkora is az a biztonság?
Ehhez először nézzük meg, hogyan járnánk, ha forintban kötnénk le ugyanannál a banknál a pénzünket.

Részletes számolás:
– Induló összeg: 300000
– 6 hónapos lekötés éves kamat: 6%
– A lejárati összeg: 309000 forint.

Most akkor felejtsük el, hogy nem változik semmi és számoljuk ki, hat hónap múlva mennyibe kellene kerülnie az eurónak, hogy ezt az eredményt (309000) realizáljuk a stratégiáinkkal?

BKS stratégia:
– Visszaváltandó euró: 1047,5
– Euró vásárlási határár: 295,13
– Euró középárfolyam (feltételezve a CIB marzsát): 301,13
– Forintromlás: 16,13 forint (5,66%)

UÜS stratégia:
– Visszaváltandó euró: 1047
– Euró vásárlási határár: 295,13
– Euró középárfolyam (feltételezve a pénzváltó marzsát): 296,13
– Forintromlás: 11,13 forint (3,9%)

KBS stratégia:
– Visszaváltandó euró: 1062,7
– Euró vásárlási határár: 290,77
– Euró középárfolyam (feltételezve a CIB marzsát): 296,77
– Forintromlás: 11,77 forint (4,13%)

Elég megdöbbentő, nem? A bank által felkinált legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldás jelenti a legnagyobb kockázatot. A legjobb megoldás pedig az Uborkásüveg, azaz az, amelyikben a legkevesebb része van a banknak: nem csak azért ez a nyerő, mert itt a legkisebb a kockázati százalék, hanem azért is, mert ha hirtelen romlik egy nagyot a forint, egyből realizálható a nyereség, ráadásul nincs automatikus kamatadó.
Aztán csodálkozunk, hogy az emberek nem szeretik a bankokat. (Az már csak a jelenlegi kormányzat balfaszsága, hogy azt hiszik, ha ők se szeretik a bankokat, akkor mi majd szeretni fogjuk őket. Nem olyan bonyolult ám egyszerre két szereplőt utálni. Arról nem is beszélve, hogy az állam szerepe a bankok felügyelete, az, hogy ne tudja a polgárokat kirabolni; nem pedig az, hogy ő maga rabolja ki a bankokat, saját zsebre, naná.)

Persze ezzel a számolással nem oldottunk meg semmit. Tartsuk a pénzt forintban lekötve? Amíg Matolcsy szabadlábon van? Na, ne. Vagy tényleg tartsuk otthon a pénzt a cihában, pusztán azért, mert ezzel bukjuk a legkisebbet? Ez is nonszensz. Hát egyáltalán nem létezik ténylegesen is nyerő stratégia?

De, létezik. Vegyük észre, hogy a fenti összehasonlítás tulajdonképpen arról szól, hogy az extrém marzs elviszi a hosszútávú lekötés kamatnyereségét. Azaz szét kell nézni a többi bank háza táján. Mivel a mi családunkban játszik még a Citibank, megnéztem az ő kondícióikat is.

From Segédlet
From Segédlet

Oké, emberek, ez volt a viccrovat. 17,3 forintos marzs, 0,35% éves kamat hat hónapos online lekötésnél. Úgy látszik, ők egy másik dimenzióban élnek.

Nézzünk másokat.

Eladási árak:

From Segédlet

Vételi árak:

From Segédlet

(A korrekt összahasonlítás miatt a fenti árakból le kell vonni 1 forintot, hogy a reális középárfolyamot megkapjuk, ugyanis huszadikához képest huszonegyedikén reggelre ennyit erősödött a forint.)

Ez már egyáltalán nem olyan rossz. Az Erste marzsa kisebb, mint a pénzváltóé (1,72 forint), de az utána következő négy banké is csak minimálisan nagyobb (3 forint). A CIB szemmel láthatóan a lista végén van a 11 forintos marzzsal, a Citibank meg valahol a fasorban legel.

Utánaolvastam egy kicsit az Erste feltételeinek, és ekkor még árnyaltabb lett a helyzet: devizalekötéskor középárfolyamon váltanak, azaz még ez a minimális marzs is eltűnik. Kezelési költség sincs. Féléves euró lekötésnél az éves kamat 3%.

Részletes számolás:
– Induló összeg: 300000
– Euró eladási ár: 285
– Lekötött euró: 1052,63
– Éves kamat: 3 %
– Kamattal növelt lejárati összeg: 1068,42 euró
– Euró vételi ár: 285
– A forintszámlán megjelenő összeg: 304500 forint.

Hoppá. Több lett. Nem annyi, mint forintban, de már átbillent. Mekkora a kockázat?

BKS stratégia (Erste):
– Visszaváltandó euró: 1068,42
– Euró vásárlási határár: 289,2
– Euró középárfolyam: 289,2
– Forintromlás: 4,2 forint (1,47%)

Azaz fél év alatt 1,47%-os euróhoz viszonyított pénzromlás esetén már inkább megéri az Erste-nél tartani euróban lekötve a pénzt, mint a CIB-nél forintban lekötve.

Megjegyzés: az összes fenti eurós stratégia azon alapul, hogy fél év múlva rosszabb lesz a helyzet, mint most. A kockázat csak azt mutatja meg, hogy hány százalékkal kell rosszabbnak lennie ahhoz, hogy nyerő legyen a stratégiánk. Természetesen simán előfordulhat, hogy amikor éppen szükség lesz a megtakarításunkra, a helyzet jobb lesz; ilyenkor buktunk. Emlékezzünk vissza, tavaly ilyenkor 320 körül volt az árfolyam. Aki akkor kötött le hosszútávra eurót, az csúnyán ráfaragott. Pedig nem volt ez őrült stratégia, hiszen az akkori pánikhangulatban reális esélyként forgott az államcsőd is, meg a 400-as euró is. És, csak a teljesség kedvéért, nem a kormányunkon és legfőképpen nem a pénzügyminiszterünkön múlott, hogy nem ez valósult meg. Nem ők tehettek róla, hogy a globális helyzet kedvezőbb lett, a világban pedig befektetési sivatag alakult ki, felértékelve az ilyen elcseszett régiók lehetőségeit.

Persze a fentiek nem mindent eldöntő, ultimate számolások. Aki jártas az ilyesmiben, láthatja, hogy elég sok helyen egyszerűsítettem, illetve nyilván megérne egy kört szétnézni a többi banknál is, szóval nem kell már holnap megrohamozni az Erstét. Viszont olyan világban élünk, hogy szükségünk van ilyen számolgatásokra, már csak a tréningezés kedvéért is.
Akár még karácsony előtt pár nappal is.

ps.
Fura játéka a sorsnak. Kora délután kezdtem írni a cikket, pár órával később az euró váratlanul megindult felfelé. Jelenleg 289,39 a középárfolyam, azaz az utolsó stratégiát nyerővé tevő gyengülés pár óra alatt előállt. Persze nem realizálható, hiszen a lekötés miatt a fél évvel későbbi árfolyam számít.