Életfogytiglan

Ne legyenek senkinek sem illúziói, ebben az országban béke addig nem lesz, amíg Orbán Viktor él. Akár leváltják most, akár nem, akár valamikor később váltják le, akár soha, itt fog kavarni. Márpedig láttuk, mennyire képes ellenzékből is rombolni.
(Tudom, sokan mondják – némileg reménykedve – hogy egyszer elegük lesz belőle a pénzembereknek és elzavarják. Csak azt felejtik el, hogy vannak jóval nagyobb pénzemberek a nemzetközi vizeken, akiknek kifejezetten jól jön, hogy Magyarország válságban van. Kell a francnak egy újabb jó eszkimó vadász, amikor olyan kevés a fóka.)
Ebben az a különösen kellemetlen a számomra, hogy mindketten nagyjából egyidősek vagyunk. Minden emberi számítás szerint nagyjából ugyanakkor fogunk elpályázni ebből a világból. Azaz felkészülhetek rá, hogy a hátralévő életemet egy folyamatosan lezüllő, egyre reménytelenebb környezetben fogom leélni.

Nem, sajnos az elefántcsont-torony nem működik. Vagy hogy egy másik metaforát használjak, legyen bármennyire is erős a világítótorony, a toronyőr nem tudja függetleníteni magát a tengertől. Be lehet zárkózni a lakásba, be lehet zárkózni önmagunkba, de attól még a környezetünk erősen meg fogja határozni a hangulatunkat, az életkedvünket.

13 thoughts on “Életfogytiglan

  1. Az, hogy mi van hatassal a hangulatodra, az egyedul rajtad all. Nekem sem tetszik a mostani felallas, bosszant, de nem veszem a szivemre. Nem szabad, hogy ez barmiben is befolyasolja a hangulatot, mert akkor mar regen rossz. Oda kell ra figyelni – de csak ugy, ahogy az ember odafigyel egy Windows telepitesre is. Ha felresiklik, akkor nem esunk azonnal mely depresszioba, mert attol se a Windows nem fog megjavulni, se gyorsabban nem leszunk tul a dolgon.

  2. Én sem értem, egy csomó begyezésed van túraélményekről, vízi ilyen-olyan…

    Én nekem év végére leromlott a térdem, nem megyek sehová, állandóan dolgozok.

    És ha valahol Orbán Viktort látok, elfordítom a fejem…ha valaki politikáról beszél, otthagyom/leállítom…túl fiatal vagyok még? :)

    Reflexszerűen nem érdekel. Ösztönszerűen belém épült.

  3. RSS-en olvaslak, a kommenteket nem nagyon kovetem, ugyhogy lehet hogy felmerult mar kerdeskent, ha igen es valaszoltal mar, bocs:)

    Miert nem koltoztok el Magyarorszagrol? Nyilvan kb 2perc alatt talalnal munkat barhol a vilagban, es van egy csomo hely, kozel is akar, ami sokkal elhetobb.

  4. @d0lphin: Ezt kábé 5 évvel ezelőtt lejátszottuk a családban, akkor 2:2 lett a szavazás eredménye. Végül a maradni akarók érvei voltak az erősebbek.

  5. szavaztasd meg ujra a kerdest, lehet hogy az elmult ket ev meggyozte a maradni akarokat? (ha egyebkent esetleg igy alakul, es pl Becs fele nezegettek, nyugodtan szolj es segitek szivesen amiben tudok)

  6. Köszi, de nem hiszem, hogy már sokminden változna. Azóta stratégiát váltottunk: az ifjúság elkezdte a tanulmányait, mindketten pályáztak az Erasmus programra, iskola után kimennek világot látni, aztán majd eldöntik, hogyan tovább. Nekünk – az idősebb generációnak – még dolgunk van ebben az országban, mi maradunk.

  7. Nem értem ezt az elefántcsont-torony hasonlatot, mert továbbra is fenntartom, hogy ez csak rajtad múlik. Ha kidobnád az RSS-ből az összes polblogot és újságot, akkor eleve nem áraszt el a hülyeség. Ezekben a társadalmakban a politika gumicsontnak van odadobva a népnek, hadd acsarkodjanak rajta, pedig ezeregy egyéb kreatív dologgal is lehet foglalkozni.

    Nekem néhány év után már nem is hiányzik, hogy hírműsort nézzek vagy hallgassak, mert ezekben:
    (1) feleslegesen ömlik rám a szemét és csak a un. jólértesültséget lehet elveszteni
    (2) mindegyikben felismerhető a szándék, hogy valamit sugallni szeretne.

  8. Teljes mértékben értelek (egyetértek). Az eddigi kommentelőket olvasom értetlenül.
    Attól, ha nem hallgatok híreket, nem foglalkozom politikával,helyette kajakozom, kirándulgatok, olvasgatok, még az országom leépülése ugyanúgy hat rám. A megélhetésem nehezül, az egzisztenciális kilátásaim folyamatosan romlanak, szeretteim boldogulása (itthon) egyre reménytelenebb.
    A VI. X-emben ugyan már ne az országelhagyás jelentse az egyetlen megoldást!

  9. Fourty-val értek egyet. Hogy a faszba zárhatnám ki a politikát az ajtómon, amikor bejön az ablakon.
    Magánszférában dolgozom, de a hatóságok és hivatalok megvadultak 2010 óta, ontják magukból az értelmetlen szabályokat, adókat. Államosítanak, beavatkoznak a piaci folyamatokba, megállás nélkül rombolnak…
    A munkám X része arra megy rá, hogy kezelni kell az agymenésüket.
    Most arról ne is beszéljünk, hogy nyugdíjrendszer, kultúra, stb. miatt a privát életben is érintett vagyok.

    A LEGNAGYOBB ORBITÁLIS BAROMSÁG a szemem, fülem (szám) befogni, mint az a három majom…
    Értelmiségiként igenis foglalkozni kell azzal, hogy merre tart a világ, milyen válaszokat adnak a máshol a mai kihívásokra és mi a helyzet itthon. Nem lenne szabad a politikusokra hagyni, hogy elkeféljék, pusztán azért mert megtehetik, mivel a nép 60%-a a kádárizmuson nevelkedett inkábbnemíromlemicsoda, és megszavaz minden kóklert aki nemzeti pántlikával átkötött örök életet igér neki…
    A fejlett nyugat azért tart ott ahol, mert van egyéni kezdeményezés és közösségi felelősségvállalás, úgy állnak hozzá…

  10. Én mélyen hinni szeretnék benne, hogy OV, mint politikus, el fog tűnni. Az eddigi, nagyot bukott politikusok általában eljelentéktelenedtek, pártjukban súlytalanná váltak, vagy másik, szintén teljesen érdektelen pártot alapítottak, ami a legközelebbi megmérettetésen már a küszöböt sem lépte át. Essen akkorát, mint még soha, álljanak ki a háta mögül a pénzemberek, akik eddig bíztak benne, és a zelmúltnyócév alatt fenntartották, mint populista vezetőt, és menjen oda, ahol az ő megérdemelt helye van (igen, pont ott). És hittel remélem, hogy a jobboldali értelmiségnek is vannak olyan gondolkodói, akik belátják, hogy ov ugyanolyan személy már most, mint gyf volt három évvel ezelőtt.
    Aki pedig a fejét a homokba dugja, az annyit is ér, hogy klasszikust idézzek :).

  11. @meow: Orbán már megbukott 2002-ben is és 2006-ban is, mégis itt van. Amíg a többi bukott politikusnak – köztük Gyurcsánynak is – a hatalom csak egy lehetőség, egy szerep volt, addig Orbánnak ez valamiért élet és halál kérdése. Ezért nem fog soha a háttérbe vonulni.

  12. Mivel úgy érzem, hogy nekem is szólt néhány megjegyzés, válaszolok:
    1. Nem értem miért lenne baj, ha nem foglalkozok a politikával, csak néha átfutom a híreket. Nem visszavonulás ez, valaha szerettem, mostanra egyszerűen beleuntam. Itt nem X vagy Y kormányról van szó, ettől ez független. Valójában egyhelyben járást érzek, ami nem viszi előre a társadalmat.
    2. Arra már sokan próbáltak választ adni, hogy mi a dolga egy értelmiséginek. Sokféle és egymásnak ellentmondó eredmény született… Szerintem az, aki beáll egy politikai fröcsögésbe, már külön fajta, és nem ad neki felhatalmazást az, hogy melyik oldal mellett teszi ezt.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *