Hülye, értelmetlen halál

A tíz éves kislány és a tizennyolc éves bátyja fürödni akartak a Soroksári Dunában. Nem olyan nagyon, de a nagy kánikulában jól esett volna nekik a hűs víz. Lementek a szigetszentmiklósi tanösvény alsó végébe, a valamikori régi strand helyére. Itt sokáig lapos a víz, kavicsos a part.
A fiú derékig ment be, ekkor a kislánynak már a karjáig ért a víz. Aztán a fiún kitört egy epilepsziaroham, összecsuklott. A kislány elkapta a kezét, próbálta kihúzni a partra, de nem bírt a nagy testtel. Végül kicsúszott a keze a kezéből és a bátyját elnyelte a víz. Ekkor kezdett el segítségért kiabálni.

***************************

Azon ritka hétvége volt, amikor Barna is itthon volt, sőt, mi több, rá is ért. Azt találtuk ki, hogy leevezünk Majosházáig, meg vissza, ez olyan 25 kilométer, még lassú evezgetéssel is öt óra. Kellemes családi program.
Negyed tizenkettő után valamivel indultunk el Dunaharasztiból. Barnával eveztünk elől és mindenfélékről beszélgettünk. Nej olyan 30-40 méterrel lemaradva jött utánunk.
Valahol a szigetszentmiklósi kikötő után láttuk, hogy két gyerek birkózik a vízben.
– Bátor emberek – szóltam oda Barnának – Én ebben a szennyezett vízben semmi pénzért sem fürödnék.
Aztán mentünk tovább. Még hallottam, hogy az egyik gyerek segítségért kiált, de nem vettem komolyan. Birkóznak, ökörködnek.
Amit komolyan vettem, az Nej kiabálása volt. Ő pont annyival jött mögöttünk, hogy látta, a kislány nem ökörködésből kiabál segítségért.
Partra eveztünk. Barnával ketten beleugrottunk a vízbe, kerestük az elsüllyedt kisgyereket. Mert ekkor még azt hittük, hogy valami kicsi süllyedt el. Nej közben próbálta kifaggatni a kislányt, hogy mi történt, egyáltalán hol vagyunk. Közben hívta a mentőket. Kábé félóra múlva ért ki mindenki, mentők, rendőrök, tűzoltók. Az egyik tűzoltó már felvette a búvárfelszerelést, a másik anélkül próbált néhány vakmerülést. Így akadt bele a keze a fiú lábába.
Végigvártuk, amíg a mentősök vagy negyedórán keresztül minden módon és minden eszközzel megpróbálták újraéleszteni az akkor már közel 40 perce víz alatt lévő szerencsétlent. Végigvártuk, mire kiértek a helyszínelők. Megvártuk, mire kiért a fiú anyja. Végigvártuk az anyai fájdalom leírhatatlan kitörését. Végigvártuk, míg a helyszínelők rögzítettek mindent és alaposan kifaggattak minket is. És csak utána engedtek utunkra. Természetesen nem mentünk már sehová, visszafordultunk a csónakházhoz.

Nem tudom, ki volt, nem tudom, hogyan élt… de nyugodjék békében.

 
Fürdés közben a Dunába fulladt egy fiatalember a szigetszentmiklósi tanösvény közelében vasárnap dél körül – közölte a Pest megyei katasztrófavédelem az MTI-vel.
A fürdőzők jelezték, hogy egy férfi elmerült a folyóban. A szigetszentmiklósi tűzoltók rohamcsónakkal a keresésére indultak, meg is találták, s a partra vitték. Újraélesztését azonnal megkezdték, azonban a férfi meghalt.

Index
 

11 Comments

  1. Tragédia. Nektek is szörnyű lehetett ennyire közelről látni egy értelmetlen halált.

  2. Az egésznek az értelmetlensége a szörnyű. Hogy egy kölyöknek ennyire ne legyen szerencséje az élethez. Hogy pont egy derékig érő vízben kapta el a roham. Hogy pont nem volt ott senki, aki tudott volna rajta segíteni. Hogy nem nekem, vagy Barnának akadt bele a keze véletlenül, hanem a 40 perccel később lebukó tűzoltóé.
    És akkor képzeld el a kislányt. Aki átélte, hogy kicsúszott a testvére a kezei közül és amikor kiemelték, már halott volt.

  3. RIP. Nektek pedig respect.

  4. Úristen! Nincs szó.

  5. Bakker, kirázott a hideg ettől.
    Értelmetlen halál, tényleg.

    De azért a fiúnak lehetett volna több esze…persze kölyök volt még, tudom.

  6. Ha tudták hogy a kölyök epilepsziás, akkor a szülőknek lehetett volna több esze nem leengedni őket egyedül. Egyébként meg ennyi. Előfordul, bármilyen szomorú is…

  7. A szülők valószínűleg tudták, mert a kislánynak volt egy olyan elejtett mondata, hogy ‘anyám megöl, ha valami baj lesz’ – szóval valószínűleg leszöktek.
    Inkább a fiú nem lehetett tisztában a kockázattal… vagy nem gondolta, hogy ennyire balszerencsés lesz.

  8. De durva. Nem tudom mit mondjak… Az epilepszia az tenyleg nagyon gonosz betegseg.

  9. Kedves Blog író!A az elhunyt fiú nővére vagyok.Egyik ismerősöm korábban felhívta figyelmem az ön bejegyzésére.Sajnos eddig nem találtam.Köszönetet szeretnénk mondani,hogy próbáltak az öcsémen segíteni!

  10. Kedves Bettina! Köszönöm. Sajnálom, hogy nem volt több szerencsénk.

Leave a Reply to Goosnargh Cancel reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading