Vita, feleslegesen

Vitatkozol valakivel. Pontosabban ülsz, és hallgatod. Legszívesebben azt mondanád, hogy “Nem érdekel, amit mondasz, mert alulművelt vagy. Nem azért vagy alulművelt, mert nem olvastál eleget és kevés a lexikai tudásod, hanem azért vagy alulművelt, mert valamikor nem olvastál eleget, nem ismerted meg, hogyan működik az ember, az olvasott dolgok nem értek meg benned, nem vetted észre a jeleket – emiatt teljesen félreértesz, félremagyarázol jelenségeket, majd ezekre a félreértésekre alapozod a világnézetedet. Én pedig sem a működést nem tudom röviden elmagyarázni neked, sem éveket adni, hogy ezek megérjenek benned.”
De hát ilyeneket nem mond az ember. Inkább hallgat.

4 thoughts on “Vita, feleslegesen

  1. Arra gondoltam, hogy én is inkább hallgatok.

    De azért mégis megkérdezem: miért gondoljuk, hogy amit én, te (vagy bárki más) a világról hiszünk, az lenne az igaz? Ugyanúgy tévedhetünk. Persze egy hamis illúzió mindig jót tesz az ember önbecsülésének…

  2. Sokszor érzek én is ilyet. Ráadásul az ilyenekkel azért sem lehet vitatkozni, mert meg sem hallgatják, amit mondasz. Vagy ha mégis (ha van benne annyi tisztelet, hogy nem vág a szavadba), akkor sem a szavaidra reagál, hanem folytatja a saját monológját. Ami ugye nem vita.

    Az ilyeneket általában ott szoktam hagyni. Még ha tágabb értelemben vett családtag, akkor is.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *