Hold kór

Gyerekkoromban a némettanárom (Isten nyugosztalja a vén alkoholistát) mindig azt mondogatta, hogy majd a mi gyerekeink már úgy járkálnak a Holdra, mint ahogy mi utazgatunk egyik városból a másikba. Ez úgy benne is maradt a világképemben.
Aztán felnőttem, immár felnőtt gyerekeim vannak – és dehogyis járnak a Holdra. Akkoriban ugyanis csak egy kérdést nem tett fel senki: Minek? A Holdon nincs semmi, ami annyira érdekes lenne, hogy ennyi pénzt öljenek a közlekedés kiépítésébe.

14 thoughts on “Hold kór

  1. Ha az észszerűséget nézed, akkor igaz, de pl. mennek gazdag hülyék az Antarktiszra is, sőt az űrturista helyeket is évekre előre lefoglalták.

  2. A piros 7-es az Etele térre közlekedik, ami majdnem olyan sivár, mint a Hold… pláne amióta a régi Számalk-épület helyén létesített szeméttelep törmelékét hordja a szél, meg ott ágaskodik a futurisztikus négyesmetrószékház, amiben csak szellemek járnak…

  3. Attól függ, hogy mit értesz azon, hogy “semmi”?

    Bizonyos értelemben tényleg nincs semmi a Holdon, másrészt azonban segített a tudósoknak megérteni a Föld kialakulásának fázisait. Az Apolló 18 űrhajósai által Földre hozott kőzetek vizsgálatával pl. megállapították -mivel kevés szinte semmi vasat nem tartalmazz, hogy a Hold tulajdonképpen a Föld törmelékéből alakult ki, amikor kb. egy Mars méretű másik bolygóval ütközött. Mára ez a felismerés, már tény!

    Ráadásul, a mai földi élet is sokat köszönhet a Holdnak, nélküle az élet sem vert volna gyökeret.

    Tényleg sokat gondolkodok azon, hogy miért nem járnak a Holdra az emberek, még mai is csak távoli vízió a „Hold városok” létrehozása, miközben a 2030 körüli marsi utazáshoz az előkészületek nagy ütemmel zajlanak a színfalak mögött?

    Szóval, a „minek?” kérdésedre a milliónyi válasz közül, én csak egyet írok ide: SZÜKSÉGES, – talán ezt ismerte fel a némettanárod!

    Ha nem is az átlagemberek utazgatnának a piros hetessel, hanem csak a tudósok én már annak is örülnék, mert elég mostohán bánunk a MI Holdunkkal…!

  4. Az én némettanárom a Holddal kapcsolatban maximum a vonyítást ismerte fel.

    Úgy látszik, még egyszer le kell írnom. Akkor az volt a közhangulatban, hogy az emberek majd ugyanúgy járnak fel a Holdra, mint ahogy ma a János-hegyre a libegővel. Nem tudósok, nem kőgazdag sznobok, hanem a hétvégi kirándulók.

  5. A némettanárod előrelátóan gondolkodott, csak rosszkor.
    Pontosan érezte, egyszer elfogynak a szabad telkek a csepeli kavicsostavak körül, oszt a munkában megfáradt dolgozó népnek valahol csak fel kell építenie azt a kivágási hulladékból összerakott kerítést. Két holdtuja a kapu mellé, a szállítóűrhajók elhagyott üres konténerei stabilan álltak volna 4 holdkövön már csak szívecskét kellett volna az ajtóra vágni! A víz jelentette volna a legnagyobb gondot, anélkül pedig hogyan lehetett volna, családi programként lemosni vasárnap délelőtt az NDK, 2 ütemű űrhajót ?

  6. 1999-2000 szilveszterén nyitottunk egy kiállítást, “Expedició a jövőbe” címmel. Az egész arról szólt, hogy az 50-60-70-es években a “jövő” mindíg 2000 volt. A gyermekrajzoktól a hivatalos utópiákig szembesülhettünk a jóslatokkal. Tanulságos volt.

  7. @Fourty: Ki mivel töltötte a szilvesztert. Nekem telefon mellett kellett ülnöm, hogyha január elsején nem indul el valamelyik informatikai rendszer, akkor ki tudjunk rohanni és… csinálni valamit. Ezt biztosan nem találták ki előre a fantázia bajnokai.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *