Békávé

A Kálvin térnél jöttem fel a mozgólépcsőn, persze az idióta ellenőrök a lépcső tetején ellenőrizték a jegyeket. Voltak vagy öten. Mögöttük egy ötvenes szemüveges nő – tipikus hirtelen odatévedt felügyelő – reklamált.
– Gyerekek, miért van itt ekkora tumultus? Más állomásoknál nincs!
A többiek vonogatták a vállukat.
– Azért, b@zdmeg, mert máshol nem a kijáratnál ellenőriznek! – nyugtáztam magamban, de szólni nem szóltam. Ha maguktól nincs ennyi eszük, akkor úgyis reménytelen az egész.

*****

Egyébként is, ez az egész tényleg több, mint kínos. A világ minden más tájékán rájöttek már, hogy az optikai szenzor a megoldás. Nálunk? Humán optikai szenzor. Lehúzod a szeme előtt a bérletedet és a faszi bólint. Beszkennelte és a processzor szerint megfeleltem. Ha mégsem, akkor csülökre.

*****

Azt hiszed, ez gáz? Hát, nem. A BKV-nál elájultak egy teszttől és három új buszjáratra tervezik bevezetni az első ajtós felszállást. Azzal a felbuzdulással, hogy ezt ki fogják terjeszteni a többi buszra is. Mit jelent ez? Azt, hogy az első ajtónál a sofőr lesz a humán szkenner, a hátsó ajtóknál pedig lerugdosóemberek fogják megakadályozni a felszállást. Jó móka lesz. Lassulni fognak a járatol, cserébe élvezhetjük a tettlegességig fajuló konfliktusokat az ajtóknál. De legalább adtunk egy pofont a munkanélküliségnek, innentől egy csuklós buszra legalább három ork kell a sofőr mellé.

A BKV közleményében hangsúlyozta, hogy ez számos előnnyel jár az utasok és a BKV dolgozói számára is, így ugyanis lehetőség van a bliccelő utasok kiszűrésére még a felszállás előtt.

Én vagyok hülye, vagy tényleg az én érdekem elsődlegesen, hogy kiszűrjék a bliccelőket? Eh…

14 thoughts on “Békávé

  1. Hozzátenném, hogy itten vidéken már évek óta van elvileg első ajtós felszállás. Akkor, ha kevesen vannak – vagyis kb. hétvégén meg késő este -, műxik is a dolog, bár szerintem akármivel felszállhatnék, amilyen kevéssé alapos a sofőr (nem teszteltem). Viszont hétköznap reggel, mikor mindenki tömegileg akar közlekedni, képtelenség betartani. Az első ajtóknál nem is lehet felszállni, mert minden ember csak a következő ajtóig meg hátra, és a sofőrök – mivel tartaniuk kell a menetidőt – is nyitják az összes ajtót. Szerintem egy diák, aki csak csúcsidőkben közlekedik, simán megússza a bérlet nélküli közlekedést. Szóval nem hiszem, hogy Pesten ez bármennyire is beválna, ha a sokkal kisebb megyeszékhelyen sem életszerű.

  2. Csak néhány gondolat:
    – ennél nagyobb városokban is van első ajtós felszállás, csak ott lehet, hogy kevesebb a türelmetlen ember…
    – bliccelés: mivel a BKV a te pénzedből is él, ezért fontos lenne, hogy a tömegközlekedés minél kevesebb veszteséggel működjön

  3. Vidéken tényleg első ajtós a felszállás. Na ha ez most találkozik egy olyan sofőrrel, aki a 190 éves anyókát is csak akkor engedi fel a buszra, ha az személyivel tudja igazolni az életkorát…
    A legjobb az volt, amikor felszállás közben kapott mobilhívást egy nő, mielőtt még igazolta volna utazási jogosultságát. A busz addig nem indult el, amíg meg nem mutatta a bérletét, de ez csak azután történt, miután befejezte a hívást.
    A sofőrt nem lehet elintézni, mert akkor ki vezeti (tovább) a buszt?!
    Pestiek! Milyen súlyos problémáitok vannak!
    —-
    Egyébként ezért nincs CSI:Budapest, nálunk nem lehet megcsinálni egy normális metrós üldözést.

  4. Finnországban is elsőajtós felszállás van. Mondjuk Helsinki nem egy olyan méretű város… Csippantani kell a jeggyel valami érzékelőn. A buszos rád sem néz, kivéve ha nem csipogsz. Na, de ott ilyen csak tévedésből fordulhat elő.

    A tömeg érdekes kérdés, ha mindenki csippantana, akkor is sok idő lesz reggel és este.

  5. kivancsi leszek, amikor ezt az elsoajtos mokat megprobaljak majd a 4/6 -ra is adaptalni.
    de biztos felhasznaljak majd a 7/173 vonalan szerzett ertekes tapasztalatokat…

  6. Emberek, mindenki elsiklik a lényeg fölött. Elsőajtós rendszert már én is átéltem, többször is, láttam külföldön működőt is – de olyat, hogy _minden_ ajtóba beállítanak egy embert, pusztán azért, hogy lerugdossa a felszállókat, olyat még sehol.

  7. Ha a budapesti bérlet ára nem a nettó bér 20 százaléka lenne, akkor kevesebb lenne a bliccelő. Mint pl. Helsinkiben. Pl. egy pedagógusházaspárnak, ahol az egyik fél munkanélküli, – ugye nagyjából ilyen manapság a magyar mintacsalád – , muszáj életre nevelni a kölykeit, vagy enni ad nekik, vagy a gázszámlát fizetik ki, hogy ne fagyjanak meg, vagy buszbérletet vesznek lelkesen. Na, szerinted melyiket? Vidéken valamivel olcsóbbak a bérletek is, a jegyek is, mint Bp-en. De ott is súlyos gazdaságossági számítások zajlanak, ismerősöm 24 éves lányát behívták 4 órás közmunkára, kapott is havi 25 ezret bérként, élete első munkahelyén, ebből kellett 6 ezerért bérletet vennie. Amíg odahaza ücsörgött, addig megkapta a 29 ezret. Zokogott a lány, amikor a fizetését hazavitte… Addig, amíg ilyenek a bérezési viszonyok, legfeljebb a verekedések száma lesz több a 7-es buszon, a bliccelőké nem lesz kevesebb… Már rég nem tisztesség és becsület kérdése a bliccelés, hanem gazdasági kényszer. Bocs, hogy idegenként ideguglizva beleugattam.

  8. Ja, amúgy a poszt lényegével teljesen egyetértek… a hátsó ajtókon a lerugdosó szakemberek egy 50-esért engedik majd felszállni a gyengébbeket. Az erősebbeket és a haverokat meg ingyen. Hiszen ezek a lerugdosó szakemberek is minimálbéresek lesznek… Az érdi sárga buszokon, ahol elsőajtós felszállás van, féláron-negyedáron adja a sofőr a jegyet, persze cédula nélkül, saját zsebre…

  9. @hrongyorgy: A pénz nekem manapság háborús aknának tűnik sima fizetőeszköz helyett. És üdvözlöm azokat, akik önmagukat is okolják néha, ha valami nem “okés”.

  10. Pedig bizony igaza van.
    Amikor az ember dolgozik, akkor jellemzően nincs ideje tanulni, amikor meg csak úgy magában tanul, akkor meg pénze nincs tanulni. Már ha belefog.

    Hagyjuk azt, hogy tanulmányi szabadság, meg miegymás. Jó, persze, aki sínen van, és valami tök jó piac által értékelt szakmában tudott végzettséget, meg állást szerezni, annak Hawaii: kiemelkedő bérezés, tanulmányi szabadság, sőt, küldik mindenhova tanulmányútra, mint a cég értékes emberét. Meg az általa választott tanfolyamot is jó esetben fizeti a cég.

    De mindez nem játszik, ha jelenleg egy minimálbérhez közeli szakmában nyomod, a munkáltatód nem támogat semmiben, és még ha elvégzed is saját költségen, meg iszonyú erőfeszítéssel, akkor is a csókost fogják felvenni, neked legfeljebb több esélyed lesz kalimpálni a pálya széléről az új papírral.
    Ez a helyzet.

    És ez nem csak a rakodómunkásokra igaz, akiknek mondhatnád, hogy tetszettek volna füvezés helyett iskolába járni. Hanem az olyan diplomásokra is, akiket épp nem értékel a piac.

    De te is lehetnél ilyen helyzetben, ha máról holnapra azt mondanák, hogy ugyanmár, nem kell több mérnök, meg informatikus, menjen mindenki kapálni meg építkezésre, mint Kambodzsában.

    Ha meg nem bírod, akkor gyúrjál vazze! Nem igaz, hogy nem bírod. De ha nem, akkor haljál éhen. Mért nem gyúrtad magad időben..?

    Nem mindenki képes az éppen a piac diktálta standardoknak megfelelni, nem feltétlenül azért, mert lusta, hanem mert nem olyan beállítottságú… csak éppen ez a mai világban senkit nem érdekel.

    Én inkább valami gyakorlati tanácsot adnék, pl. aki nem képes a diplomás, szellemi piacon labdába rúgni, az ne is kísérletezzen ezzel, egy csomó idő, és kapcsolatok nélkül jellemzően úgyse megy semmire.

    Tanuljon inkább valami hiányszakmát, gyorsabban is megvan, és jobban is megfizetik, mint valami büfészakos diplomát (feltételezve, hogy másra úgysincs tehetsége az illetőnek, anélkül meg nem megy).

  11. @addon: Szerintem mindenféle “beállítottságú ember” számára van létező munkakör/megbízás, ami hamar felmérhető, ha az illetőnek van önismerete. A piaci standard pedig az, amit mi magunk hajlandóak vagyunk megvenni, amire jelentkezünk, amiben részt veszünk, mivel mi, a fogyasztók határozzuk meg a piacot. Ha elvégzel egy felesleges egyetemi szakot vízzszerelő OKj helyett, akkor te tartod fenn az egyetemet (feleslegesen).
    Ezt értettem tükör alatt…

  12. adfjklé: bocs, hogy egy hónapnyi késéssel, de reagálnék arra, amit írtál. Feltételezem, hogy huszonéves öntudattal, és megérdemelten tisztes fizuval a zsebedben írtad ezt a “mindenki tegyen a saját sorsáért” című maszlagot. De: annak az 50 éves matektanárnak a fizuja, aki tégedet felkészített az egyetemre vagy a gimibe, hogy jól kereső informatikus lehessél, uszkve nettó 100 ezer, esetleg 120, és ha sikerül magántanitványt találnia szabad estéire, akkor egy picit feketézik hozzá… Ez erősen függ attól, hogy a gazdag szülőkel teli Miskolcon vagy a szerény Audikkal zsúfolt Rózsadombon tanitja-e a matematikát… Talán megegyezhetünk abban, hogy amikor az 50 éves matektanár pályát választott, uszkve 30 évvel ezelőtt, akkor talán nem tévedésből tette, és eddigi élete sem feltétlenül haszontalan ténykedéssel telt. Csak az a BKV bérlet meg a benzin lett időközben kurva drága.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *