Bűbáj

Hihetetlen, hogy Pratchett nem csak egy korábbi hangulatomat, de a mostanit is megírta már. Ennek a könyvének az a címe, hogy Sourcery, magyarul Bűbájos Bajok címmel jelent meg. Arról szól, hogy a Korongvilágon – mely egyébként is át van itátva mágiával – megjelenik egy bűbájos. A bűbájos tulajdonképpen egy varázsló a négyzeten, bármit meg tud tenni a fizikai világgal, különösebb megerőltetés nélkül. Ezzel a mostani bűbájossal viszont van némi probléma: egyfelől gyerek, másfelől meg rossz befolyás alá került. Fogalma sincs, hogyan működik a világ, de keményen elhatározta, hogy jobbá teszi. Majd miután elpusztította a fél világot, terrorizálta a környezetét, élet-halál háborúban legyőzte az ellene összefogott összes erőt, egy varázslónak sikerül meggyőznie őt arról, hogy nem ez a – meglehetősen unortodox módszer – a jó út a világ tökéletesítésére. A bűbájos gyerek végre megérti, mit csinált, kirúgja a tanácsadóját és eltávozik egy kevésbé puha, kevésbé könnyen formálható dimenzióba.
De hát ettől mese a történet, hogy ott van happy end.

One thought on “Bűbáj

  1. Ez az egyik legkedvencebb Pratchett-em. Sokat lehet arról is okulni belőle, hogyan nem nevelünk gyereket. És persze, az egyetemi hierarchiák működésmódjait (és általában a hierarchiákat is) remekül leírja. Meg hogy mihez kezd sok okos ember, aki hirtelen hatalmat kap. Imádom.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *