Még a nyáron kaptam egy kérdőívet a Központi Statisztikai Hivataltól, mert ugye nemrég alapítottam egy céget. A kísérőlevélben leírták, mit tudnak rólam (mindent) – aztán a mellékelt kérdőíven megkérdezték ugyanezeket az adatokat.
– Ób@zmeg! – morogtam. De legalább ennyivel is kevesebb a munkanélküli.
Írták, hogy 15 nap, vagy küldik a spanyol inkvizíciót, de félrelöktem a paksamétát. Van nekem ezer más dolgom.
Nem mintha most nem lenne, de két nagyobb lélegzetű feladat között kerestem, hogy mivel tudnék kikapcsolódni. Aha, űrlapkitöltés! Üde, felemelő szórakozás.

Na, nézzük csak, mik is pontosan a kérdések? Aha! Itt van egy, amit eddig nem tudtak: mennyi bevételre számítok a következő évben? Kedves, sunyi kérdés. A válasz is hasonló: úgy tevezem, hogy egy éven belül éhenhalok.
Aztán a következő (a kiemelés eredeti):

A szervezet vállalkozói tevékenységéhez kapcsolódóan rendelkezik-e mezőgazdasági haszonállattal (szarvasmarha, sertés, juh, ló, tyúkféle, liba, kacsa, pulyka, házinyúl), illetve a megalakulásától számítva egy éven belül szándékozik-e tartani?

Igen. Csendestárs vagyok néhány marhában az államigazgatáson belül. Azért tudva, hogy pontosan tudják, hogy a főtevékenységem információ-technológiai szaktanácsadás – és ezt kedvesen meg is írták a kísérőlevélben – némileg fura a kérdés. Meg az utána következő tíz. (Oké, tudom, nem lehet egyénre szabott kérdőíveket küldeni… de akkor is bizarr.)
Oldal alján újabb kérdés: mennyi időmet vette el a kérdőív kitöltése? Izé, ebbe most beleszámít, hogy közben játszottam a Sztracsat Ella nevű kismacskával? (Azaz próbáltam elhajtani a billentyűzetről.)

From MiVanVelem

Szívesen máskor is.

Aztán az email elküldésekor a Google még megkérdezte, akarom-e felvenni a címzettet a chat partnereim közé? Úgy elképzeltem… aztán lemondtam róla. Nem vagyok túl jó a házinyulakban.