Fogadjunk, hogy direkt csinálta

Ebéd. A szokásos nehezítéssel: a kismacska megáll a szék mellett, sóvár szemekkel néz felfelé, miközben szívfájdítóan nyávog. Az ilyesmi borzasztóan szokott zavarni az étel élvezetében, ezért körbenéztem, mivel tudnám elterelni a figyelmemet evés közben. Hoppá, az asztal szélén éppen van is egy könyv. Magamhoz húztam.
Az volt a címe, hogy “A macska táplálása”.

A világ egy nagy étterem

Nem is tudom, jó-e mindent tudni. Miután a napokban már találtam döglött egeret és döglött gyíkot a nappaliban, nem nagy lelkesedéssel kezdtem el keresni, melyik sarokból jön ma reggel a csámcsogás. De mire odaértem, már éppen benyelte az utolsó falatokat a kismacska.

ps.
Később megtaláltam a fotel alatt a földigiliszta maradványait.