Thassos – utánlövések

Az egyik egység autójában lefelé meghülyült a navigáció. Konkrétan nem talált műholdat az iGO, amikor az oprendszerből viszont tisztán látszott, hogy annyi van, mint égen a csillag. Kipróbáltak mindent. Kikapcs. Bekapcs. Reset. Megálltak egy pihenőben, kitették a kütyüt a fűre, körbeállták és szurkoltak neki. Állítólag volt, aki térdre is borult.
Eredménytelenül. Végül egy bátor iGO reset oldotta meg a problémát, igaz, utána újra kellett mindent konfigurálniuk.

***

Mi kihagytuk a Márvány strandot, de a többiek kikötöttek pihenni. Pont ott tartották a felkészítő tábort a szerb szépségkirálynő-jelölteknek. Innentől átadom a szót az érintettnek:

Pont ottjártunkkor tartották Thassos szigetén a szerb szépségkirálynő választás felkészítőjét. (Tényleg szépek voltak :-)
Sörkeresés közben ugrott be az isteni szikra, hogy engem mindenképpen meg kellene örökíteni velük. Oda is ballagtunk hozzájuk a két seggfeszesítő gyakorlatuk közötti pihenőjükben és az MG által élénk orosznak hallott konyhahorváttal megpróbáltam őket rávenni a közös fényképezésre. Háááát az eredmény elé lehangoló volt, mert csak az anyagi javadalmazás érdekelte őket (Forma egyes Adoniszba bújtatott szépségem nem:-) . Végül a hülyegyerekek elhajtásához szokott menágernő oldotta meg a helyzetet, aki közölte, hogy két óra múlva végeznek, utána fényképezkedhetünk. Na, ezt nem vártuk meg. Közben MG azért hasból dolgozott. Hiába, a profi az profi.

From Thassos 2011

És ezek után próbálták nekem beadni, hogy azért jöttek el, mert vacak volt a strand. Ahelyett, hogy beismerték volna, hogy alig bírtak elmenekülni a bevadult szerb gorillák elől.

***

Visszafelé érdekes kalandok voltak a határokon. Mi mindenütt átjöttünk a három kajakkal, mint kés a vajon, de az egyik autós egységet élénken faggatták a kajakok árairól és csak akkor engedték el, amikor egy olyan számot mondtak, ami már nem érdekelte őket. A másik egységnél meg… de mondja el az érintett.

Eseménytelen volt az út, néhány dolgot kivéve: a szerb-horvát határon a szerb határőr váratlanul elkérta a kajakok papírjait. Én fapofával (akkor már csak az volt, folyamatosan én vezettem) pillanatok alatt megkerestem és átnyújtottam az Ysak és a Puffin fénymásolt számláit. Egyik kajak sem volt a tetőcsomagtartón. Ekkor viszont a határőrön látszott, hogy nem erre számított. Kis piszmogás után visszaadta a két számlát. Az sem zavarta, hogy a tetőn 3 kajak volt!
A határ túloldalán a horvát vámos játszotta el ugyanezt. (Érdekes, hogy együtt jár az agyuk!) Az eredmény hasonló volt: Kis bizonytalanság, a számlákat nézegette, majd bosszúsan továbbintett, mintha mi találtuk volna ki az egészet.
Tanulság: mindenki vigyen magával számlamásolatot/igazolást ha a balkán felé jár!!! (Szerintem az is megfelelő lenne, ha a Pyrus TKBT kiállítana egy többnyelvű igazolást…)

Megjegyzés: Pyrus TKBT: Pyrus Tengeri Kajakos Baráti Társaság, azaz mi. Sokan.

***

Végül pár szó a gyrosról. Nos, az utóbbi két hét legjobb gyrosát.. itthon ettem, pár sarokra tőlünk. Ez az a bizonyos Big Gyros bódé, melynél azt hozták fel egyedüli kifogásként, hogy igencsak kint van az üveghegyen túl. Nálam viszont pont azért első, mert itt van a szomszédban.

From MiVanVelem

Na, kérem, így kell kinéznie egy gyrosnak.
Sült krumplit nem kértem hozzá, így extra adag szószt és zöldséget kaptam, plusz egy pitát. Szószból helyből négyfajta volt rajta, egy cacikis/uborkás, egy fokhagymás/répás(!), meg kétfajta joghurtos. A hús is rendben volt. Ráadásul akkora volt az adag, hogy alig bírtam megenni, mindez 6 euró körüli áron. (Kint nyolcért adták azt a vacakot.) Ja, és házhoz is szállítják, itt kint a pében ingyen.
Külön vigyorogtam az üzlet szlogenjén:
Gyere, kóstold meg az eredeti görög gyrost!
Na, az lenne durva, ha tényleg olyan szart adnának, mint kint Görögországban.