Szerencsére.
Igazából már három héttel ezelőtt kellett volna ujjonganom, mert az esemény akkor dobta fel a napomat, de talán még most sem késő.
Előljáróban: van egy bunkó paraszt, Mónikasón szocializálódott tizenévesekből álló társaság, akik rendszeresen itt, a szomszédos játszótéren élik magánéletük izgalmas óráit. Megjelennek, aztán ordítoznak egymással 1-2 órát. Nem vagyok prűd, csak azért nem írom le, mi mindentől zeng a környék, mert még rámfognák, hogy a trágár kifejezések özönével akarom növelni a blog google ranking értékét. Van, amikor hétvégén is megjelennek, ilyenkor bebaszással színesített műsorban van részünk, hosszú órákon keresztül.
Durván egy évvel ezelőtt ültettem el egy ginkgo biloba fát a játszótér sarkán. Egy ilyen fa nagy, szép és szimpatikus is, mert a leveléből csuda orvosságok nyerhetők ki. Szóval szeretjük a bilobát. A fa megfogant, ágakat, leveleket hajtott. Egészen addig, amíg márciusban egy buja hétvégén valaki – feltehetően a fenti társaság egyik tagja – ketté nem törte. (Gondolom, jófejségből kardozni akart és nem volt más kéznél.) A baj csak az volt, hogy úgy törte le, hogy egy darab hajtás nem maradt a törzsön.
El voltam kettyenve rendesen, de nem szedtem ki. Gondoltam, megvárom a tavaszt, hátha.
Három héttel ezelőtt leltároztam a növények között és ujjongva találtam egy apró zöld hajtást a kettétört fán. Most pedig… tessék, a képek.
 |
| From MiVanVelem |
 |
| From MiVanVelem |
 |
| From MiVanVelem |
Az utolsó kép extra meglepetés: nem elég, hogy a fa törzséből indultak új hajtások, de a régi törzs mellett beindult egy újabb is. Hajrá, biloba.
2011. June 13. Monday at 21:26
Miért nem mész ki a kajaklapáttal, egy nevelő célzatú hátbacsapásra? Igaz, amilyen bátrak ezek, meglátnának és már rohannának világgá…
Nincs valami szomszédi összefogás?
2011. June 13. Monday at 21:44
Sajnos Mónika show már nincs, akkor ezek a fenegyerekek azt bámulnák és nem a vandalizmussal foglalnák el magukat.
Egyébként, ha jól emlékszem a páfrányfenyő volt az egyetlen élőlény, ami mikrobákon és a csótányokon kívül túlélte a hirosimai atomtámadást. Úgyhogy néhány vandál nem fog ki rajta. Valószínűleg már nem lesz emberiség, amikor ez a faj még vígan létezik.
Hiába 200 millió éves életformáról beszélünk. Mit nekik az evolúció. A kivárásra játszanak, a dinókat már túlélték, most jöhet az emberiség. :-)
2011. June 14. Tuesday at 00:43
Joe, de ugye nem leszel nagyon szomorú, ha leírom, hogy te nem nagyon fogod ezt *igazi* fának látni, annyira lassan nő? Nálunk az udvarban van egy 10 éves fa, akkora most, kb. mint egy 2 éves fűzfa, csak sokkal kevesebb levéllel.
De majd egyszer, ha valaki arra jár ötven-száz év múlva, akkor megköszöni neked…
2011. June 14. Tuesday at 10:09
@UnA:
Persze, az ezer évig élő fák nem szoktak kapkodó idegbeteg módjára viselkedni.
2011. June 14. Tuesday at 10:10
A legaranyosabb, hogy van mellette egy diófa, melyet talán egy évvel előtte ültettek. Most versenyezhetnek.:)