Viszlát és köszi a halakat

Még a múlt héten kaptam egy levelet, csak nem akartam akkor elrontani az írások ívét. A levélben az állt, hogy köszönnek mindent, de április 1-től már nem vagyok MVP.

Szögezzük le rögtön az elején, hogy igazuk van. Az MVP címet nem szaktudásra, nem megnyerő egyéniségre osztogatják, hanem közösségi aktivitásra. Az más kérdés, hogy általában csak azok képesek mozgatni egy közösséget, akik hitelesek, ergo jó szakemberek. Így jön ki, hogy azért csak komoly megtiszteltetés szakmailag is az MVP-k közé tartozni. De ugyanemiatt mondható az is, hogy ha valaki nem MVP, az nem jelenti azt, hogy nem jó szakember – pusztán csak arról van szó, hogy inaktív.

Az talán megérne egy hosszabb gondolatfutamot, hogyan lett egy ilyen kényszeresen író emberből inaktív. De nincs értelme túlragozni: a gazdasági válság miatt az MS beindította a költségollót, a kevesebb erőforrásból máshová tolódtak a súlypontok, az meg már nem az én pályám.

Így maradjunk annyiban, hogy kösz fiúk ezt az 5 évet, jó volt veletek, hatalmas élményeim kötődnek ehhez az MVP mozgolódáshoz, ki nem hagytam volna semmi pénzért sem.
Kicsit azért sajnálom, hogy ilyen kiüresedős módon lett vége.

This entry was posted in IT.

10 thoughts on “Viszlát és köszi a halakat

  1. Kedves Józsi!

    Jó ideje nem az én dolgom a hazai MVP-kkel való “hivatalos” kapcsolattartás, így csak magánemberként köszönöm meg Neked az eddigieket (és várom az “ezutániakat”, cím ide vagy oda).

    Üdvözlettel,

    Kőnig Tibor

  2. Szia Józsi!

    Őszintén sajnálom. Ha nem lettél volna MVP, akkor valószínűleg sose jutok le a Grand Kanyonba, nem megyek fel a Half Dom-ra nem alszom a Yosemite Nemzeti Parkban éjszaka egereket hajkurászva, nem tudom meg mi az a blogolós sör és még sorolhatnám mi mindent nem láttam, kaptam volna. Ezúton is köszönöm, és tényleg sajnálom, na.

  3. @Attila:

    És azt nem is említetted, amikor a Grand Canyonban a budi mögött aludtunk a földön, illetve amikor Los Angelesben össze akartak fektetni egy ágyba. :) Szép emlékek, egytől egyig. De azért megjegyzem, hogy ha anno nem kapacitálsz, nem is mentünk volna el a Yosemite parkba, szóval a kalandok mindig kettőnkön múltak.

  4. Én személy szerint nagyon nagyra értékelem és köszönöm azt, amit a hazai szakmai közösségért eddig mind önszorgalomból, mind külön felkérésre tettél! Hosszan sorolhatnám, miket köszönhet neked a hazai szakma, a jó stílusú írásokat, például a networking könyveket, vagy a Windows Server 2008 karikatúrákat!

    Természetesen az ember kénytelen prioizálni a saját életét, idejét, energiáit, és nem mindig van lehetőség a szabadidőt is munkára áldozni. Mindenesetre remélem, hogy lesznek még közös projektek a jövőben!

    Peti

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *