Humanikus reália

A jó öreg IGCs(1). De rágok rajta még egy adagot.

(1) Irgalmatlan GumiCsont. Amikor bedobnak valamit a tömegnek, hogy rágja – miközben köztudott, hogy nincs mindenki által elfogadhatónak tartott megoldás.

Ha lenne zászlóm, egészen biztosan az lenne ráhímezve, hogy az egyetemes bölcsességet csak a reál és a humán tudományok együttes tanulmányozásával lehet elérni.
Ekkor persze bele kell törődnöd, hogy egyik körön belül sem kerülhetsz bele az elitbe(2). Hiszen oda csak azok juthatnak be, akik az egész életüket az adott területnek szentelték. Nyilván sohasem fogsz megtanulni ógörögül, mert ehelyett inkább a Boltzman egyenleteket tanulmányoztad. Ami egyfelől jó, mert kiegyensúlyozottabb tudással bírsz, jobban átlátod a világot – másfelől viszont frusztráló, mert mindkét oldalon középszerűnek fognak tartani. Jobb, ha ezt rögtön az elején tisztába teszed magadban. Már ha egyáltalán érdekel az ilyesmi méricskélés.

(2) Mit értek az elit alatt? Például vedd azt a sztorit, melyet Hrabal írt le az öregkori írásaiban. Díjátadás után Capri szigetén reggelizett, a szomszédos asztalnál Brodszkij ült. Hrabal felállt, odament hozzá és elmondta a véleményét Brodszkij egyik írásáról – majd hatalmasat beszélgettek. Nyilván mindketten tudták egymásról, hogy ki kicsoda. Te ezt nem teheted meg, még ha meg is van a véleményed bármelyikük írásáról.

De van még egy másik aspektus is. Mely némileg magyarázza is a jelenlegi közhangulatot a világban.

Emberek, a tudomány iszonyúan előreszaladt. Nemrég volt csak a gőzgép, most meg már az atomkorszakon is túl vagyunk. Newton az 1700-as években kezdett deriválni, és a differenciálegyenletek a mai napig komoly problémákat okoznak a reál egyetemeken tanulóknak. Pedig azóta a tudomány fényévekre jár ettől a szinttől. Esélyünk sincs megérteni. Csak a vonzataikkal találkozunk. Jelentkezzen, aki el tudja magyarázni a nagyanyjának, hogyan működik a mikrohullámú sütő? Márpedig, ha nem értünk valamit, beindul a misztika, az istencsinálás. Úgy, mint a régi szép időkben, az ősembernél.

Mit akarok ebből kihozni? Azt, hogy aki egy picit is elgondolkodott azon, hogyan tudná jobbá tenni a világot, felejtse el azt, hogy feltalál valamit. Köszönjük szépen, szuper kütyükkel bőven jól el vagyunk látva. Nem egy új keresési algoritmus fogja megváltani a világot.

Ha valaki tényleg komolyan gondolja a segítő szándékot, akkor neki kell állnia trágyázni a szellemet. Mégpedig nem szakmai anyagokkal. Az emberek attól nem lesznek okosabbak, ha valaki levezeti közérthetően az általános relativitáselméletet. Olyan könyvekre, olyan novellákra, olyan tárcákra, olyan blogbejegyzésekre lenne szükség, melyek segítenek megérteni a mostani, technológiával sűrűn teleszőtt, ellenben gyorsan globalizálódó világunkat. Nem kell tudnia mindenkinek, hogyan működik az indukciós tűzhely. De mindenkinek fel kell készülnie arra, hogy nyitott legyen a gondolkodása és ne természetfölötti megoldásokat keressen olyan dolgokra, melyek a jelenlegi tudásunkkal is magyarázhatóak.

Nem is beszélve arról, hogy a technikai civilizáció száguldása mellett egy csomó humán probléma itt hever, megoldatlanul. Hihetetlenül nagy azon emberek felelőssége, akik le tudják írni a gondolataikat, fényt tudnak gyújtani az agyakban, gondolati ugrásokra tudják kényszeríteni az embereket. A jövőben nem a mérnöknek lesz fontos a munkája, hanem a tanárnak, az írónak. A közgondolkodás utolérni már biztosan nem fogja a technikai civillizációt, de mindent meg kell próbálni, hogy legalább követni próbálja a világ változását. Lehetőleg ne cargo cult szinten.

6 thoughts on “Humanikus reália

  1. Azért két dolgot figyelembe kell venned:
    1. Az, hogy “jelenlegi tudásunkkal is magyarázható” mindig is létezett. A magyarázat nem volt szükségesszerűen tökéletes, de ma sem az, mindössze jobban illeszkedik ahhoz a modellhez, amit képzelünk róla.
    2. Eddig is a tanárnak (és írónak) lett volna fontos a munkája, mert a technikai haladás fluxuskondenzátorába beleveszett az, hogy valójában mindenki a boldogságra törekszik az életben. Persze, amikor egyszerűbbé vált az élete az egyszerű embernek, akkor azt hihette, hogy a megszerzett ásó, kapa, vagy mobiltelefon vezet ehhez az állapothoz. De ma már (ahogy erre te is utáltál) egyértelműen látszik, hogy ebből a szempontból ez zsákutca.

  2. @UnA:

    1. Akkor magyarázd meg a gravitációt. :) Ne számolj vele, azt mindenki tud – mondd el, hogy mi a hatásmechanizmusa. A jelenlegi tudásunk szerint annyit tudunk mondani róla, hogy ööö, izé.

    2. Eddig is a tanárnak (és írónak) lett volna fontos a munkája
    Ezzel nem egészen értek egyet. Amíg a két tevékenység párhuzamosan halad, addig mind a kettő egyformán fontos. A szellemi ember munkája azért lett olyan fontos mostanában, mert a technikai ember tudása – és ezáltal a hatása – nagyon megszaladt az utóbbi 200 évben. A kiegyensúlyozatlanság pedig mindig veszélyes.

    mert a technikai haladás fluxuskondenzátorába beleveszett
    Ez gyönyörű kép volt, majdhogynem költői. :)

  3. @Joe: a gravitációt nem akarom megmagyarázni. Ez lehet, hogy megfutamodás, de én már megbékéltem azzal, hogy a világ nem megismerhető.

    A költői képről: csak próbáltam felnőni a színvonalhoz :)

  4. Némely összeesküvés elmélet szerint pont az a cél, hogy ne tudjon senki semmit, csak higgye amit megetetnek vele.
    Tényleg fontos lenne művelni az elméket, de befogadó oldal is kell hozzá. Én úgy látom, hogy az emberek inkább kikerülik a számukra érthetetlen és ettől misztikus dolgokat. Pont úgy ahogy egy iskolás is tenné (teszi) csak őt még kötelezi valami arra, hogy bebiflázza (aztán dolgozat/vizsga után gyorsan felejtsen).

  5. Fizikus nagyapám hagyta az utódokra a következő metaforát: A tudás egy ajtó. Ha kinyitod, egy végeláthatatlan folyosóra érsz, ahol jobbra és balra újabb ajtók sorakoznak, ha bármelyiket kinyitod, újra egy végeláthatatlan folyosóra érsz, ahol jobbra és balra ajtók sorakoznak………
    Ő maga fizikából (ezen belül kristály-fizikából)tartozott az elitbe, de publikált Adyról, keleti filozófiákról és egyéb humán stúdiumokról. Régi ember volt, 1887-ben született.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *