Térjünk még vissza arra a múltkori koncertre, azon belül is a Manökken Proletairz formációra. Előtte semmit nem hallottam róluk, ezért is lepett meg, amit produkáltak. Például nézzük meg azt a szöveget, melyet a korábban berakott videón is énekelnek:

Két szemed vesd a földre elég gyakran
Ne lássák benne a csillogást
Vad szenvedélyeknek büszke árja
Meggátolja az előrejutást

Légy szabad, de ezt sose lássák rajtad
Jogos haragod is rejtsd csak el
Fedezd el minden egyes hibádat
Ha jól csinálod, ez égig emel

Élj magyarul, szólj magyarul,
de este, mikor hazaérsz lélegezz majd szabadon
És fogadod, el nem fogadod
A dichotom felosztást, mi blokkolja a tudatod
Van társad a lélegzésben
És kábé nyolcan figyelik, hogy beérsz-e majd reggel
Van rendszer az ellenőrzésben
És az őszinteség híján kissé kényszerű a mosolyod

Tudd azt, ki vagy, és miért bírod ezt ki
Nyakadban medálon a céljaid
Szabályosabb lépés, szabályosabb légzés
Ösztönvilágod majd megtanít

Légy szabad, de ezt sose lássák rajtad
Jogos haragod is rejtsd csak el
Fedezd el minden egyes hibádat
Ha jól csinálod, ez égig emel

Élj magyarul, szólj magyarul,
de este, mikor hazaérsz lélegezz majd szabadon
És fogadod, el nem fogadod
A dichotom felosztást, mi blokkolja a tudatod
Van társad a lélegzésben
És kábé nyolcan figyelik, hogy beérsz-e majd reggel
Van rendszer az ellenőrzésben
És az őszinteség híján kissé kényszerű a mosolyod

Kényszerű a mosolyod

Ezen belül is kiemelném ezt a sort: “És fogadod, el nem fogadod a dichotom felosztást, mi blokkolja a tudatod“. Egy sor, de borzasztóan tömény leírása egy állapotnak. A dichotom felosztás az, amit konyhanyelven fekete-fehér látásmódnak nevezünk. Amikor mindent egy szigorúan csak két állapotot ismerő szemüvegen keresztül látunk. Ismerős? Például a tipikus Mi és Ők felosztás. Hogy mást ne mondjak: Mi – az igazi magyarok, az igazi fideszesek, az igazi liberálisok – és Ők, azaz mindenki más, az ellenség. Amikor azt nézzük, melyik tábor mellett áll egy író, egy színész vagy egy zenész – és nem azt, hogy mit akar mondani. Mindenkinek, nem pedig csak egy csoportosulásnak. Nagyon tömör, nagyon erős megfogalmazás – és nagyon jellemző is manapság.
És persze a dichotom felosztás nem csak az egyes emberek tudatát képes blokkolni, hanem az ország kollektív tudatát is.