A nap, amikor könyveket kaptam

Ábra
Kábé négy éve vettük meg ezt a házat. A költözés… nem volt akármilyen mulatság. A mai napig nem fejeződött be. A könyveink, ha már nem is dobozban, de gyakorlatilag elérhetetlenül hevertek az ideiglenesen összedobott IKEA könyvespolcokon. Megkeresni bármit? Neki sem álltunk.

A mostani hétvégét végigtüsszögtem. Többéves porral hadakozva raktam rendbe a tömérdek könyvet.

Az egy dolog, hogy minden a helyére került. De az igazán durva látványt az ‘olvasandó’ polc jelentette. (Igen, most már lehetőségem nyílt erre is. Hogy hiányzott ez a régi lakásban!) Gondold el: 5 éves restancia halmozódott fel. Az egynegyedét már egyszer olvastam, de biztos vagyok benne, hogy nem jól. (Borges, Cortazar.) A többi meg… csak úgy jött. Tégla méretű Rushdie kötetek. Proust. Hrabal. Hamvas Béla. Mészöly Miklós. Márainak a Garren-ciklusa. Egy csomó döngőléptű filozófus: Nietzsche, Heidegger, Kierkegaard. Ha jobban belegondolok, ebben az öt évben szinte csak angol könyveket olvastam (főleg Pratchett-et) nyelvtanulási célzattal. Ami persze nem baj, szükségem is volt rá – de ezzel párhuzamosan nagyon leesett a szervezetem szépirodalmi szintje.

Felmerülhet a kérdés: kell-e ez? Szüksége van-e az embernek arra, hogy fárasztó szellemi munka után még ilyesmikkel gyötörje az agyát? A válasz szvsz az, hogy igen. Minden más nézőpont, minden más világlátás segít az embernek abban, hogy jobban értse, mi is folyik körülötte. Mint ahogy a bort sem élvezed addig, amíg meg nem tanulod, hogyan kell jól kóstolni – úgy az életből is sokkal kevesebbet tapasztalsz, ha nem tudod, mire kellene figyelned, mit is kellene egyáltalán észrevenned.
Igen, az idő. Az tényleg gond. Kell legalább egy óra mozgás naponta. Kell legalább egy óra olvasás. Az én szakmámban folyamatosan tanulni kell, arra sincs idő munka közben. És akkor még nem beszéltem a családról. Hogyan lesz ebből pihenés? Maximum vetésforgóban: sport közben pihen az agy, olvasás közben egy szivar nyugtatja a testet. A tanulást meg lehet kombinálni az írással, nekem legalábbis a szintézis fázis akkor megy a legjobban, he leírom, mit értettem meg a tézis-antitézis csörtéből.
Aztán így. Sokat pihenni meg úgyis a temetőben kell.

5 thoughts on “A nap, amikor könyveket kaptam

  1. Jozsi, vannak olyan szovegeid, amit 1 mondatert is erdemes elolvasni :) Ez a mostani egy olyan dolog, amit igazabol en is csak egy keves ideje ertettem meg _teljesen_.

    “Minden más nézőpont, minden más világlátás segít az embernek abban, hogy jobban értse, mi is folyik körülötte.”

  2. Mesés mennyiségű kincsek vannak a polcodon. szeretek olvasni, de igazából tartom magamat az eszméhez, hogy szellemi kikapcsolódás fizikai munka után, fizikai aktív pihenés szellemi munka után. Persze az olvasás megvan egész nap, de maximum néhány újság erejéig. Na meg ideje se lenne az embernek. Nekem legalábbis. Annyi könyvet kinéztem már magamnak, hogy egy emberöltő kevés lenne kiolvasni munka mellett. ha esetleg te is szomjaznál valami új könyvre, akkor ajánlom neked a www. konyv-konyvek. hu oldalt én is ott szoktam nézelődni. Most viszont készülök melóba…

  3. @boros1124:

    Igen, az idő. Nálam odáig egyszerűsödött a probléma, hogy van egy 1-1,5 órás szabad blokkom, ezt kellene beosztani a napi sport, illetve az olvasás között.
    A feneség az, hogy akármelyiket választom az adott napon, mindig lelkiismeretfurdalásom van a másik miatt.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *