Szorozd meg hússzal

Ugyan egy korábbi, kissé filozofikus íráshoz kapcsolódik, de ez most egy tisztán bridzselméleti fejtegetés lesz, akitől az ilyesmi idegen, nyugodtan lapozzon.

Én egy időben rendesen rákattantam arra a matematikai problémára, hogy hogyan lehet már egy partin belül kiejteni a szerencsefaktort. Akkoriban a veszprémi Tudósotthonban laktam, szerencsésen összejött egy állandó bridzsparti, mind a négyen alig vártuk, hogy délután leüljünk és játsszunk. Az egyetlen probléma az volt, hogy ha az egyik párnak rendszeresen jobb lapjai voltak, akkor ők gyorsan nyertek és sok ponttal. Engem meg az ilyesmi igazságtalanságok határozottan zavartak. (A zrikálások nem kevésbbé.)
Nem akarom részletezni az utat. Én akkoriban rendszermérnöknek tanultam, a fejem matekkal és matematikai modellekkel, optimalizációs eljárásokkal volt tele. Ma biztos nem találnám már meg azt a pontszámítást, melyet akkor sikerült – de szerencsére most már elég csak emlékeznem rá.

Amilyen egyszerű a végeredmény, olyan bonyolult volt a hozzá vezető út. Megjegyzem, fogalmam sincs, hogy használják-e máshol ezt a korrekciós számítást. Nem lepne meg, hiszen a bridzs körül mindig is brilliáns elmék nyüzsögtek. Ennek ellenére sehol nem találkoztam a módszerrel sem a szakirodalomban, sem a hétköznapokban. Szóval nyugodtan mondhatom, hogy a lentebb részletezett módszer unikum. Aztán ha azt mondod, hogy te már hallottál róla, akkor legfeljebb arra hivatkozok, hogy csodák nincsenek, az igények előbb-utóbb megoldásokat szülnek.

Pár szó a licitálás alapjául szolgáló pontokról. Alapvetően kétféle pontszámítás létezik: figurális és elosztási. A figurális nagyon egyszerű, minden ász négy pontot, minden király hármat, a dámák kettő és a bubik egy pontot érnek. Az elosztási pontok számítása ennél jóval képlékenyebb, azt nem is tartalmazza az általam összerakott modell. Egy embernél induláskor 13 lap van, a figurális pontok összeszámolásához ergo nem kell különösebben komoly tudomány. A párban ülő játékosok pontszámát összeadva a vonal pontszámát kapjuk meg. Léteznek ökölszabályok: pl. ha a vonal pontszáma 26-28 pont körül van a maximális 40-ből, akkor illik gémet játszani, 31-32 pont körül van a kisszlem határa, afölött pedig már a nagyszlemé. 20-25 pont között töredékjátékok vannak, 20 alatt pedig kussol a vonal, mert a másik az erősebb. (Jelzem, ez egy borzasztóan naív, egyszerűsítő kategorizálás, a valóság ennél sokkal bonyolultabb.)

Nyilván a különböző erősségű játékok különböző nyereményekkel járnak. A gém – a szkórhelyzettől függően – 300/500 pontot ér, a kisszlem és a nagyszlem jóval többet.

A megoldandó feladat ránézésre nem volt bonyolult. Venni kell valamilyen formában a két vonal közötti pontok különbségét (ez lehet kivonás, lehet arány), majd az ebből kalkulált értékkel végrehajtani valamilyen műveletet és az ebből kieső számmal valahogy súlyozni a végeredményt. Úgy, hogy ha valaki nagy lappal nagyot játszott, akkor azért kapjon pontot, de ha nagy lappal kihagyott egy nagy játékot, akkor viszont már kellően büntetve legyen. Értelemszerű, hogy nagyon érzékeny egyensúlyt kell eltalálni. Az első modellek borzasztóan bonyolultak is voltak. Alapvetően négy különböző szkórhelyzet van, négy játéktipus (töredék, gém, kisszlem, nagyszlem), nem beszélve a mentésekről… durva. Mindegyikre elkezdtem külön számítgatásokat végezni… nem részletezem. Én ugyan élveztem, de a végeredmény messze nem volt használható semmire sem.

Aztán egyszer csak összeállt a kép. Nincsenek különböző esetek, meg alesetek. Minden kezelhető egyben. És ráadásul nem is kell bonyolult számításokat végezni hozzá. Vesszük a vonalak pontjainak a különbségét, azt megszorozzuk hússzal (kicsit misztikus is, hiszen pont 20 az egyenlően elosztott lapok esetén a vonal pontszáma), majd az így kapott értékkel korrigáljuk a játszó vonal által elért pontszámot.

Nézzünk egy konkrét példát.

Az N-S vonal vállalt egy 4 pikk felvételt, bell/bell szkórban, meg is csinálták. A vonalukon 27 pont volt. Korrigálás nélkül 620 pontot takarítottak volna be. Korrigálással 620-((27-13)*20)=340 pont. Megdolgoztak érte.
Ellenben, ha elrontják a licitet, vagy nem merik bevállalni a gémet, akkor hiába ütnek ugyanannyit, de csak 170 pontot kapnak, korrigálás nélkül. Korrigálással 170-((27-13)*20)=-110 pont. Megkapták a büntetést, hiszen nagy lappal játszani kell.
Harmadik lehetőségként bemondták ugyan a 4 pikket, de vagy eljátszotta a felvevő, vagy az ellenvonal mutatott be zseniális ellenjátékot, vagy ellicitálták és nem ez volt az ideális felvétel – mindenesetre elbukták a felvételt eggyel. Ekkor korrigálás nélkül -100 pontot írtak volna, korrigálással -380 pont lett belőle. Nagy lappal ugyanis nem csak játszani kell, de írni is.

Hasonló módon el lehet készíteni minden játéktípusra és minden szkórhelyzetre egy-egy hasonló elemzést. (Akkoriban el is készítettem.) Az fog kijönni belőle, hogy lesznek némileg peches és némileg szerencsés szituációk, tehát a módszer nem mindig ezerszázalékosan igazságos. De a semminél bőven jobb – és nem bonyolult annyira, hogy elvegye a játék örömét.

7 thoughts on “Szorozd meg hússzal

  1. Hű, tényleg. Affene, te nyertél.

    …hat! :-)

    (Oké, _most_ ölöm meg magamban a… …a… …azt az embert, aki ezt bármeddig tudná folytatni. “Akármennyit is mondasz, nekem mindig eggyel tööööbbb!”)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *